Pártaudit

FIDESZ

Mitől működik a Fidesz kampányhadserege?

Mi az az „Ughy adó”? Hogyan működik a „kubatovizmus” a gyakorlatban? Hány száz aktivistát képes mozgatni egy városi polgármester kampányidőszakban? Mit kapnak ezért az illetők cserébe, és kik hajlandóak még ingyen is dolgozni? Ki fizeti a párt nagy rendezvényeit? „Hiteles” párt-e a Fidesz? Tudjon meg mindent alábbi összeállításunkból, amelyet a párt működését ismerőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján készítettünk!

„Akár 250-300 aktivistát is tudok mozgósítani, ha szükség van rájuk egy kampányban, például a kopogtatócédula gyűjtések idején” – mondta egy megyei jogú város Fideszes polgármestere. Ezek az emberek ráadásul nem pénzért dolgoznak, igaz, arra nagyon figyel a városvezető, hogy rendszeresen programokat szervez nekik, saját zsebből is akár, vagy a helyi önkormányzatnál jut az aktivistáknak kitüntetett figyelem, ha ügyes-bajos dolgokat kell intézniük. Adott esetben ebbe még az is belefér, hogy az illető előnyben van egy önkormányzati lakáskiutalásnál a „nem aktív” jelentkezőkkel szemben. Mivel forrásunk polgármesterként már ismert ember, ezért nem kell „felépíteni”, és adott a médiafelület – megyei, helyi lap, városi tévé – is, egy parlamenti választási kampány így is legalább 10 millió forint „alsó hangon”. Ha az induló nem polgármester, s korábban ismeretlen volt a választók előtt, akkor a médiafelületet meg kell venni hirdetések formájában, ehhez pedig legalább 20-30 millió forint szükséges informátorunk becslése szerint.

Helyi erő helyi pénzből

Márpedig ezt alapvetően helyben, a jelöltnek kell előteremtenie. A Fidesz választások idején ugyanis csak a központi kampányt finanszírozza. A helyi jelölteknek legfeljebb szóróanyagokkal segítenek, a többit mindenkinek magának kell megoldania. Rendszeres azonban, hogy ha egy-egy országosan ismert politikus vagy akár maga a pártelnök ellátogat egy településre, zártkörű fórumot, vacsorát szerveznek helyi vállalkozóknak, értelmiségieknek. Ezek nem kifejezetten adománygyűjtő alkalmak, de ahogy egy pártvezető fogalmazott: „ha a velünk szimpatizáló vállalkozók érzik, hogy figyelünk rájuk, sokkal szívesebben adakoznak később, vagy ajánlják fel szolgáltatásaikat nyomda, egy rendezvény hangosítása, esetleg ingyen gulyás-alapanyag, egyebek biztosítása formájában”. Egy egyéni körzetben a Fideszes jelölt számára a helyi vállalkozók – készpénz, vagy a már említett szolgáltatások formájában – 20-30 millió forintot dobtak össze, vagyis mint látható, finanszírozható egy ismeretlen jelölt indulása is, ha a cikk elején megszólaló polgármester becsléseivel összevetjük ezt az értéket.

Már idézett polgármester-forrásunk szerint a Fideszben különbség van azok között a képviselők között, akik már 2006 előtt is polgármesterek voltak, nekik szabad kezük van helyben, vagyis nem várják el tőlük, hogy a magukhoz becsatornázott forrásokból továbbadjanak a pártvezetés felé. „Nem is tűrném el, hogy bárki, akár a pártvezetésből is, belelásson a lapjaimba” – fogalmaz egyikük. A „nagy tarolás idején” frissen önkormányzati pozícióba jutottaknál más a helyzet, de azt forrásunk nem tudja, ott hogyan mennek a dolgok, mert őt nem érinti. Szerinte viszont nem jellemző, hogy pénzért dolgoztatnának aktivistákat a kampányban.

Mégis honnan származhatnak ezek a pénzek? Nézzük először a hivatalosan tudható adatokat. A Fidesz évente 833,2 millió forint anyai támogatást kap, a párt frakciója létszáma után évi 300 millió forintot, míg a Polgári Magyarországért Alapítvány évi 465,5 millió forinthoz jut az állami büdzséből. A pártnak hitele is van ugyanakkor, amit 2010-ig negyedévente törlesztenek, de ennek összegéről senki nem volt hajlandó nyilatkozni a kepmutatás.hu-nak.

Ami befolyik

A 40 ezres tagság évi 133 millió forint tagdíjat fizet, ennek mértéke havonta 300 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak lehet kevesebb, de persze fölfelé is eltérhet ettől bárki, tetszése szerint. A parlamenti, önkormányzati képviselők, a Fidesz által a különböző köztestületekbe delegált külsős bizottsági tagok, szakértők, az állami cégek vezetői és igazgatótanácsi tagjai jövedelmük 3 százalékát fizetik be a pártnak. Ezt a rendszert még Ughy Attila képviselő találta ki, a pártban azóta is csak Ughy-adóként emlegetik.

A Fidesz 92 millió forinthoz jutott magánszemélyektől, adomány formájában. Érdekesség, hogy ebből tíz millió forintot egyetlen befizetőtől kaptak. Saját vállalkozással nem rendelkeznek. (A párttörvény úgynevezett egyszemélyes kft-k létrehozását teszi lehetővé politikai pártok számára.) Ugyanakkor több pártra, így a Fideszre is jellemző, hogy pártalkalmazottaknak adtak át „ismeretlen jótevők” fél millió forint alatti összegeket, ennél az értékhatárnál ugyanis még nem kell nyilvánosságra hozni az adományozó nevét, hogy azt fizessék be adományként.

Ahova kifolyik

A párt Szentkirályi utcai központi székházában 16 főállású Fideszes munkavállaló van. Rajtuk kívül a választókerületi irodákon dolgoznak még munkatársak, a kerületi elnökök mellett. A 176 választókerületi elnök négyötöde országgyűlési képviselő is, így az ő esetükben egy titkár fizetését havi bruttó 130 ezer forintig a parlament állja. A nettó összeg így persze elég alacsony, ezért gyakori, hogy a jövedelmet költségtérítéssel egészítik ki. Más esetekben a pártmunkásokat önkormányzatok foglalkoztatják, például polgármesteri titkárként, szakértőként. Előfordul az is, hogy egy választókerületi irodán nem főállásban dolgozik valaki, hanem pártszimpátiától vezérelve, munkaidő után – persze mellékjövedelemért, változatos alkalmazási formákban.

A Fidesz országos szinten 26 saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül 73 önkormányzati fenntartású épületben van irodájuk – ezeket jellemző módon minden a helyi közgyűlésben mandátummal rendelkező pártnak kedvezményesen juttatja az adott helyhatóság. 22 helyiséget cégtől, 5-öt magánszemélytől bérelnek, és van még 7 úgynevezett képviselői irodájuk is, melyeket az EP-képviselők tartanak fenn.

Hadra fogható seregek

A 40 ezres tagság nagy része egy pártvezető szerint önkéntesként is hadra fogható, így kevésbé szorulnak rá arra, hogy fizetett aktivistákkal gyűjtsék például a kopogtatócédulákat. Egyébként is a Fidesz rendelkezik országos szinten a legjobb nem hivatalos választói adatbázissal, így cédulagyűjtésnél mindig célzottan keresik fel a háztartásokat. Ennek az adatbázisnak a léte, amelyben SZ (szimpatizáns), E (ellenség) és B (bizonytalan) betűkkel jelölték a választók politikai hovatartozását, 2006 tavaszán nagy vihart kavart.

Ettől függetlenül egy-egy kampány esetén szükség van gyakran fizetett segítségre is, plakátoláshoz, szórólapozáshoz, ezt azonban az egyéni képviselőjelöltek dolga megszervezni, és finanszírozni is. Egy pártvezető szerint egyetemistáknak pl. napi 2-3 ezer forintot fizetnek ilyen alkalmakkor.

Roppant hatékonnyá teszi ugyanakkor a rendszer működését a pártban a megalkotója, Kubatov Gábor pártigazgató után csak „kubatovizmusnak” nevezett mechanizmus: a választókerületi elnökök az egyéni képviselőjelöltek is egyben, alájuk tartoznak a helyi önkormányzati jelöltek – leginkább utóbbiak dolga biztosítani a kellő számú „szabad munkaerőt” egy-egy parlamenti kampány esetén, az érdekeltség pedig egyértelmű: aki sok embert tud mozgósítani, jobb eséllyel kaphat helyi jelölti státuszt. Így pénz nélkül is megteremthetők a megfelelő érdekeltségi viszonyok. Kubatov Gábor egyébként alapvetően az amerikai kampánytechnikák hazai meghonosításában hisz, így többször járt az Államokban az elnökválasztások idején is.

Ráadásul nem feltétlenül a tagság, de a Fideszes tábor egy része – a legfanatikusabbak – ingyen is hajlandók dolgozni, pusztán azért, hogy az illető úgy érezhesse: tett valamit a „komcsik” eltűnéséért. Ezzel kapcsolatban érdekes probléma egy pártvezető szerint, hogy ők viszont valóban a szélsőjobb felé hajlóan radikális gondolkodásúak, így nem elégedettek a mostani mérsékeltebb vonallal, ezért a pártvezetésben néhányan attól tartanak, átszivárognak a Jobbikhoz, és onnantól kezdve természetesen nekik dolgoznak majd.

Pártrendezvények

A párt a rendezvényeit jobbára maga finanszírozza, de az év elején indult Magyarország Többre Képes című programalkotó vitasorozat költségeit az Európai Néppárttal közösen fedezték – ebben a frakcióban ülnek a Fideszes képviselők az Európai Parlamentben. A Jövőnk című programfüzetet bemutató rendezvénysorozatát pedig a Polgári Magyarországért Alapítvány állja, ebben az esetben ezért csak az alapítvány logóját lehet látni a rendezvényeken. Ugyanakkor – különösen a nagy és költséges rendezvények esetében - előfordul, hogy egy-egy a párttal jó kapcsolatot ápoló cég „besegít”. Ennek technikájáról egy a 2006-os kampányt belülről végigkísérő forrásunk annyit mondott: „ha mondjuk, van egy nagyrendezvény egy sportcsarnokban, a csarnok vezetése utána kiállít egy számlát a Fidesz részére X millió forintról. Majd néhány nap múlva egy másikat a cégnek, jóval nagyobb összegről. Az a cég, amelyik ezen a számlán szerepel, az igazi finanszírozó”.

A párt EP kampányára csak minimálisan költenek, valóban belül akarnak maradni az általuk meghirdetett 100 millió forintos kereten, mert „100 millió forint felhasználását nagyon könnyű leellenőrizni”. Ezért csak központi kampány lesz, a helyi képviselőknek, választókerületi elnököknek persze azért választókerületükben is kell kampányt szervezniük, a már említett „csináld magad” alapon.

Végül néhány – nehezen ellenőrizhető, és durva becslésen alapuló – szám a kampányköltések nagyságrendjének érzékeltetésére. Az előző parlamenti választásokat a Fideszben végigkövető forrásunk szerint az ellenzéki párt 2006-ban 4-5 milliárd között költhetett kampányra, míg az MSZP 6 milliárdot – ehhez képest eltörpül az SZDSZ 1-1,5 milliárd forintra becsült költése. A legfontosabb információ ezzel kapcsolatban ugyanakkor – és ez valószínűleg a többi pártnál is így lehet –, hogy informátorunk szerint a valós költségeknek csak mintegy egy harmadát fizette a párt, a többit a „baráti” cégek állták – akik közül az igazán jelentősek persze mindkét nagy párttal kapcsolatban állnak.