Bevezetés
A hazai parlamenti pártok gazdálkodását kutatók nincsenek könnyű helyzetben. Mint arra már többször többen felhívták a figyelmet, részben a nem megfelelő jogszabályi környezet is (a párt- és kampányfinanszírozási jogszabályok elégtelensége és a feltételezhető valós gyakorlattól való nagymértékű elidegenedése miatt) a pártokat arra motiválja, hogy valós működési költségeiket és bevételeiket eltitkolják.
A civil szervezetek és a témát kutató újságírók ebben a helyzetben nem tehetnek mást, minthogy a nyilvánosság elé tárják azokat a tényeket és becsléseket, melyeket háttérbeszélgetések során az érthető okokból névtelenséget kérő forrásaiktól megtudnak. A jelenlegi helyzetben egyszerűen lehetetlen lenne kizárólag olyan forrásoktól származó információkat publikálni, akik vállalják nevüket és arcukat – ilyen feltétel elvárása esetén a pártok valós gazdálkodását és annak gyakorlati részleteit leíró anyagok megjelentetéséről aligha lehetne szó. Álláspontunk szerint ahhoz, hogy megfelelő új jogszabályi környezetet szülessen a témában, a társadalomnak és a nyilvánosságnak először is joga van megismerni a tényleges adatokat, vagy legalább azok nagyságrendjét.
Módszertan
Az oknyomozó újságírás sajátosságából következően az interjúk, amelyeket az információk begyűjtéséhez, az események megírásához az események közvetlen résztvevőivel készítettünk, szinte kivétel nélkül mind háttérbeszélgetés formájában zajlottak. Ez azt jelenti, hogy forrásainknak ígéretet tettünk, hogy az információk felhasználásakor nem fedjük fel kilétüket. Erre azért van szükség, mert a politikusok, szakemberek nagy része nyilvános interjúszituációban nem az újságíró és a nyilvánosság számára kívánatos nyíltsággal és őszinteséggel beszél a konfliktusokról. Mi viszont a törvénytelenségekről, a konfliktusokról, a joghézagokról és a mai magyar gyakorlatról a lehető legnagyobb részletességgel szeretnénk írni. A források névtelenségében rejlő veszélyeket pedig úgy próbáltuk kivédeni, hogy csak a több forrással való beszélgetésből nyilvánvalóan leszűrhető információkat használjuk fel.
Mivel a cikkek és anyagok témája, valamint a benne szereplő információk jellegüknél fogva számos politikai, üzleti és személyes érdekeket sértenek, ellenőrzésük és bizonyításuk igen nehéz volt. Ellenőrzöttnek tekintjük azt az információt, amelyről írásos vagy egyéb technikai eszközzel rögzített bizonyítékunk van, illetve amelyet legalább kettő, de lehetőség szerint több, egymástól független forrás részleteiben is megegyezően hozott tudomásunkra. Ahol egy-két mondat idézőjelek között szerepel, az azt jelenti: forrásunk szó szerint így fogalmazott a háttérbeszélgetés során. Amikor függő beszédben idézünk valakit, az azt jelenti: forrásunk tartalmát tekintve pontosan a leírtakat mondta, legfeljebb más szavakkal. Amikor egy információ pontosságáról nem vagyunk meggyőződve, de közlését a történet megértése szempontjából mégis nélkülözhetetlennek tartjuk, ott ezt a szövegben külön jelezzük. Az ilyen információk közlését mindazonáltal igyekeztünk elkerülni.
Az anyagokban szereplő információk gyűjtésekor az interjúk mellett az újságírásban honos módszerek széles skáláját alkalmaztuk. Minden egyes cikkhez igyekeztünk minél több belső feljegyzést, és korábban titokban tartott dokumentumot áttanulmányozni. Ez utóbbi tevékenységet azonban roppant módon megnehezítik a jelenleg hatályos magyar törvények, amelyek nagyon sok, az újságíró tájékozódását és az ügyekben való eligazodását segítő információt nyilvánítanak szolgálati, üzleti vagy banktitoknak, esetenként államtitoknak. Az elrejtett dokumentumokon kívül minden alkalommal megvizsgáltuk a nyilvánosan elérhető információkat. Így rendszerint sok időt töltöttünk a nyilvános jelentések áttanulmányozásával, illetve adatbányászattal a Cégbíróságon és minden olyan nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban, amely hozzájárul ahhoz, hogy minél pontosabb és valósabb képet kapjunk a pártok jelenlegi gazdálkodásáról.
Kutatásaink azt mutatják, hogy bizonyos gyakorlatokat (kopogtatócédulák vásárlása, rendezvények finanszíroztatása külső cégekkel, kedvezményes ingatlanbérleti díjak, stb.) valószínűleg minden párt alkalmaz a választási kampányok során. Ezekről a praktikákról igyekeztünk minden információt beszerezni, de tekintettel a források különbözőségére, a cikkekben a hangsúlyok pártról pártra változnak.