Legfeljebb 15 perc alatt bármikor képes elérni Orbán Viktort, bocsánatot kér a forintpánikot okozó fideszes és kormányzati nyilatkozatokért, viszont nem érzi, hogy bármi probléma lenne politikusok kinevezésével független intézmények élére. Az [origo] interjúja Navracsics Tibor közigazgatási miniszterrel, a kormány második legfontosabb emberével, aki szerint a kétharmados többség nem lehetőség, hanem felelősség, mert senki mást nem hibáztathatnak majd, ha nem tudják elérni a céljaikat.

- Az egyik miniszterelnök-helyettesként ön felel a kormányzati munka koordinációjáért. Ha lenne most egy rendkívüli helyzet, mennyi időbe telne, hogy elérje Orbán Viktort?
- Mondjuk, úgy 15 percbe, maximum. Volt már rendkívüli helyzet, hiszen a miniszterelnök külföldön tartózkodott például akkor, amikor az árvíz miatt veszélyhelyzetet kellett elrendelnünk Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyékben. Akkor is zökkenőmentesen tudtunk kommunikálni. Még ha Orbán Viktor épp egy tárgyaláson van is, mindig van a környezetében olyan ember, aki elérhető, és akinek a közvetítésével meg tudjuk beszélni a dolgokat.

- Azt is rendkívüli helyzetként kezelték, amikor szintén a kormány megalakulását követő első héten az államcsőd közeli helyzetről szóló nyilatkozatok miatt gyengült a forint és Magyarország címlapokra került külföldön?
- Valóban, a kezdeti időszakban voltak kommunikációs zavarok a párt és a miniszterelnökség között. Ezeket azonban gyermekbetegségeknek tartom. Remélem, már kinőttük őket.

- Annak a forintgyengüléses helyzetnek különböző magyarázatai jelentek meg, elhangzottak görögdinnyés hasonlatok, illetve az, hogy kiforgatták a nyilatkozatokat, de arra nem emlékszem, hogy bárki is kimondta volna azt a szót, hogy bocsánat. Miközben - elég csak a devizahitelesekre gondolni - sokkal nagyobb baj is lehetett volna a dologból.
- Hivatkozhatnék arra, hogy azon a két napon, amikor az említett esemény zajlott, épp Luxemburgban voltam egy miniszteri tanácsülésen. De nem akarom ennyivel elintézni a dolgot. Úgy érzem, nem volt előre látható, hogy amikor szinte egy időben, egy brüsszeli sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszél, hogy mindent megteszünk a hiánycél tartása érdekében, Debrecenben pedig egy kis- és középvállalkozói konferencián a Fidesz alelnöke azt mondja, hogy Görögországhoz hasonlít Magyarország, a kettő közül teljesen aránytalanul az utóbbi tör át a világ nyilvánosságán és borítja a világpiaci helyzetet. Ez a dolog háttere, és ha az hiányzik a magyar nyilvánosságnak, akkor bocsánat, máskor nem szabad ilyet mondani.

- A rákövetkező héten aztán annyiban fordult a helyzet, hogy amikor Orbán Viktor bemutatta a kormány gazdasági akciótervét, akkor azt - talán egyedül Gyurcsány Ferencet kivéve - szinte mindenki nagyon pozitívan fogadta, beleértve még Kóka Jánost és Oszkó Pétert is. Ehhez mit szólt?
- Igen? Nem tudtam. Azon vagyok a leginkább meglepődve, hogy miért kérdezték meg Kóka Jánost. Ő egy vállalkozó. Ennyi erővel sok más vállalkozót is meg lehetett volna kérdezni.

- A parlamenti vitában került elő a neve, Schiffer András LMP-s frakcióvezető mondta azt, hogy Kóka szellemét idézi a program, és később Gyurcsány is hasonlót írt a blogján.
- Talán azért lehetett, hogy többé-kevésbé mindenki dicsérte a programot, mert sikerült vele érzékeltetni, hogy miről beszéltünk négy éven keresztül, amikor elleneztük a megszorításokat. Miközben vannak az akciótervben a takarékosságot erősítő intézkedések és elvonások a minisztériumoktól, addig egyúttal építjük azokat az elemeket is, amelyek a növekedés kiindulópontjai lehetnek. Mindig is úgy gondoltuk, hogy véget kell vetni a megszorítások politikájának; 2006 óta folyton azt mondtuk, hogy nem ebbe az irányba kellene menni, hanem a magyar gazdaságpolitika teljes átgondolása felé. Megpróbáltuk azt a kombinációt kidolgozni, amely tartalmaz takarékossági elemeket, de amelyben jelen vannak a gazdaság megújulását előkészítő intézkedések is.

Fotó: Tuba Zoltán (origo)

- Ön szerint mennyire jól készítették fel a választókat arra, ami most jön? Nyilván leegyszerűsítés, de az elmúlt négy-nyolc évre visszagondolva a Fidesz kommunikációjából az jött át, hogy elég lesz, ha elmennek Gyurcsányék, mi csinálunk egy nagy adócsökkentést, és aztán minden rendben lesz.
- A szocialisták mondták, hogy mi ezt mondjuk. Mi valójában mindig azt mondtuk, hogy adócsökkentésre, a gazdaság beindítására van szükség, és nagyon sok munka kell ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a válságból. A legfőbb problémánk mindig azzal volt, hogy azok az iszonyú erőfeszítések, amelyeket Magyarországnak azért kellett tennie, hogy egy kicsivel kisebb legyen a költségvetési hiány vagy hogy egy kicsivel szűkösebbek legyenek az állami kiadások, soha nem hoztak eredményt. Egy kis nagyképűséggel gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy miután 2004 körül kifutottak az első Orbán-kormány intézkedései, azóta a gazdaság folyamatosan visszaesett. Mi azt ígértük: olyan politikát fogunk folytatni, amely lehetővé teszi, hogy az erőfeszítések jobbá tegyék a helyzetet. Most is abban bízunk, hogy ha apránként is, de javulni fog a helyzet.

- Igen, de úgy tűnt, hogy csak a választások előtt néhány héttel vagy talán hónappal jelent meg a fideszes beszédekben, nyilatkozatokban az, hogy ezt mi egyedül nem fogjuk tudni megcsinálni, szükség van gyakorlatilag mindenkinek a részvételére, a gondolkodásmód megváltozására. Ezt nem túl későn kezdték el mondani?
- Lehet, hogy csak később kezdett nagyobb hangsúlyt kapni, de ragaszkodnék ahhoz, hogy mi korábban is ezt mondtuk. Állandó eleme a Fidesz politikájának és világlátásának, hogy mindig azoknak az embereknek az érdekeire helyezzük a hangsúlyt, akik tenni akarnak valamit: akik gyermeket nevelnek, vállalkoznak, előbbre akarnak jutni, motorjai akarnak lenni a gazdasági növekedésnek. Persze ilyenkor jön a szokásos MSZP-s érvelés, hogy tehát lemondunk a fiatalokról és az idősekről, de ez sem igaz. Aki ma nyugdíjas, az aktív korában tett nagyon sokat azért, hogy ma egyáltalán fenntartható legyen a nyugdíjrendszer, és ugyanez most az egész társadalom érdeke is. Ehhez pedig a jövőben is jó minőségű és képzett munkaerőre van szükségünk. Az a véleményem, hogy egy jó politikának például ezért is támogatnia kell a fiatalokat.

- Amikor az előbb a leegyszerűsített és nagy várakozásokat keltő ígéreteket említettem, akkor például arra gondoltam, hogy a miniszterelnök bejelentette, két héten belül olyan változások lesznek a közbiztonságban, amit sokan el sem tudnak képzelni. Egyrészt a munkatársaink voltak Ózd környékén, és az ottani emberek nem feltétlenül éreztek változást, másrészt a kormány hiába küld abba a térségbe rengeteg rendőrt, az még nem fogja garantálni, hogy nem következik be egy újabb Olaszliszka. És akkor a kormánynak már nemcsak egy-egy Nyakó István-sajtótájékoztatóval kell szembenéznie, hanem az ebben a témában keményebb Jobbikkal is. Erre fel vannak a készülve?
- Fel. Önmagában az, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több rendőr van - tudomásom szerint megduplázták a létszámot -, még nem garancia arra, hogy javul a helyzet, de ha nem küldünk oda rendőröket, akkor biztosan nem is fog. A politikusok legnagyobb tévedései abból szoktak adódni, hogy valamilyen megoldásra azt gondolják, ez biztosan javít majd a helyzeten. Ilyen azonban nincs a politikában, egy jó megoldás is legfeljebb csak lehetőséget ad a javulásra. A közbiztonság abban hasonlít a korrupcióhoz, hogy a tények nagyon fontosak ugyan, de az érzet is sokat számít. Ma úgy érzik az emberek, hogy nincs közbiztonság Magyarországon. Kell találnunk valamilyen eszközt arra, hogy ezen javítsunk. Megpróbáljuk nagyobb rendőri erővel, de ha így nem megy, akkor más megoldásokhoz folyamodunk.

- Említette a korrupciót. Azt ígérték, hogy ezt felszámolják, kimondani azonban ezt nagyon könnyű …
- … megcsinálni pedig nem az, de egyszer hozzá kell kezdeni, bármennyire nehéz is. Voltam a Szárny és teher című, a köztársasági elnök kezdeményezésére összeállított kötet korrupcióval foglalkozó konferenciáján, és ott is erről volt szó. A kötetben új intézményeket javasolnak, de ott is azt mondtam, hogy első lépésként a meglévőket kell megerősíteni. Partnerek lennénk például abban, hogy az ügyészségen specializált, külön a korrupcióval foglalkozó egységek jöjjenek létre. Addig ugyanis, amíg a meglévő jogszabályok és intézmények nem merítik ki hatékonysági tartalékukat, fölösleges újakat létrehozni. Ez pluszpénzt, pluszembert jelentene, és nem biztos, hogy nagyobb hatékonysággal járna. Akkor van szükség új intézményekre, ha a meglévők túlterheltté válnak.

- Arra hajlandók, hogy ennek részeként a pártfinanszírozást rendbe rakják?
- Napirenden van. A Lehet Más a Politika javaslatára a hét elején a parlament napirendjére került a Transparency International által készített kampányfinanszírozási tervezet. Nyilván nagy viták lesznek majd. Mi korábban azt mondtuk, hogy a kampányköltségek levágásával lehetne tisztább helyzetet teremteni. Mások ezt máshogy gondolják, de a téma napirenden van, vitatkozni fogunk róla.

Fotó: Tuba Zoltán (origo)

- Ebben a vitában a Fidesz hajlandó elismerni, hogy részt vett a mostani, nem feltétlenül tiszta pártfinanszírozási játszmában?
- Azért nem vagyunk hajlandóak elismerni, mert bűncselekmény nem történt, bizonyíték erre nincs. Gyurcsány Ferenc szokta azt mondani, hogy ő tudja, az MSZP részt vesz mindenféle ügyletekben. Ezt bizonyítania kellene, és ha tud ilyen ügyekről, akkor büntetőfeljelentést kellene tennie. A Fidesz mindig elszámolt a pénzügyekkel a jogszabályoknak megfelelően.

- Igen, mindegyik párt ezt mondja …
- … de nem mindegyik tud elszámolni.

- Viszont az ön által is említett Transparency International végzett kampánymonitorozást a választás előtt, és a számításaik alapján arra jutottak, hogy a Fidesz és az MSZP is jócskán túllépte a 386 milliós költséghatárt a kampányban.
- Becslések szerint. Tisztelem és becsülöm Alexa Noémit (a Transparency International magyarországi szervezetének vezetője - a szerk.), mondhatom, hogy jó személyes viszonyban vagyunk, és meg is beszéltük a korrupcióról szóló konferencián, hogy ha már kicsit otthonosabban mozgok a minisztériumban, akkor leülünk és beszélünk. Nyilván azt is megbeszéljük majd, hogy milyen módszerekkel vizsgálták a kampányköltéseket. Nekünk az Állami Számvevőszék felé kell elszámolnunk, és ezt meg is tettük. Amíg ezek a jogszabályok vannak, addig ezeknek fogunk eleget tenni.

- A választási ígéreteik között is szerepelt, a kormányprogramban is benne volt, hogy “vissza akarják állítani a demokratikus normákat” és meg akarják erősíteni a demokratikus intézményrendszert. Ön politológus, ezért kérem, javítson ki, ha tévedek, de a demokratikus berendezkedésekhez hozzátartozik a különböző fékek és ellensúlyok rendszere, ugye?
- Így van.

- Ön szerint mennyiben áll összhangban ezzel például az, hogy az állami gazdálkodás ellenőrzésére hivatott Állami Számvevőszék élére egy fideszes képviselőt akarnak jelölni?
- Az alelnöki pozícióba pedig az MSZP egyik volt képviselője kerülne. Az előző ciklusban a szocialisták álltak elő azzal, hogy Göndör István (MSZP-s parlamenti képviselő - a szerk.) legyen az ÁSZ alelnöke, és cserébe felajánlották, hogy mi adjuk a másikat. Akkor ott nem jött létre megegyezés, mert az elnök személyében nem volt egyetértés. Azt mondom, hogy várjuk meg, milyen teljesítményt nyújt az új vezető. Nincs helye a pártpolitikának ezekben az intézményekben.

- Akkor miért tesznek oda egy képviselőt?
- Domokos László jó szakember, ezt senki nem kérdőjelezi meg. Abból, hogy valaki fideszes parlamenti képviselő volt, még nem következik az, hogy állandóan jobbra hord a tekintete, vagy hogy csak a jobboldalon hajlandó közlekedni az utcán, és bal kezével nem is hajlandó tenni semmit.

- Warvasovszky Tihamérhoz annyi még hozzátartozik, hogy ő összeveszett az MSZP-vel.
- De baloldali ember, nem?

- Az lehet, nem tudom.
- Itt van Bihari Mihály is (1994 és 1998 között MSZP-s képviselő, később alkotmánybírónak választották - a szerk.), akit alkotmánybírónak jelölünk, ő még csak nem is veszett össze az MSZP-vel. Gyurcsány Ferenc haragudott meg rá, mert alkotmánybíróként alkotmányosnak merte minősíteni a népszavazási kérdéseinket. Nem az a kérdés szerintem, hogy ki melyik párthoz tartozott élete korábbi szakaszaiban, hanem az, hogy abban a konkrét pozícióban milyen tevékenységet fejt ki. Ha az egy független intézmény, de ő pártpolitikát folytat, akkor nem ott van a helye.

- Nem ez volt ugyanakkor az a sokak által kárhoztatott logika, hogy az ”egy jobboldali - egy baloldali” elv alapján döntenek a pozíciókról?
- Úgy gondolom, hogy a működés fogja eldönteni ezt a kérdést. Tudok olyan emberről, aki olyan pozícióba kerül, ahol nem lenne szabad pártpolitikát folytatni, de megbokrosodik, és ideológiai kitételekkel van tele a munkássága. Vannak viszont olyan emberek, akik korábban politizáltak, de amikor olyan intézménybe kerültek, ahol pártatlanul kellett eljárni, ott azt tették. Bízom abban, hogy Magyarországon működhet a demokrácia. Egy független intézmény élén az ember nyilvánvalóan újragondolja a saját szerepét.

Fotó: Tuba Zoltán (origo)

- Ebbe a gondolatmenetbe tartozik az is, hogy a jogszabályok talán nem sérülnek ugyan, de nem erősítené-e a demokráciát, ha a Fidesz nem három nappal a választás előtt nevezné meg az államfőjelöltjét? Így kaphatna időt a sajtó és az ellenzék is, hogy a jelölt ismeretében feltegye a megfelelő kérdéseket és megkapja rá a megfelelő válaszokat.
- Gyanítom, hogy eléggé ismert ember lesz a jelölt, bár nem tudom még, hogy ki lesz az. Lesz idő arra, hogy mindenki feltehesse a kérdéseit. Látni kell azért azt is, hogy a Fidesz-KDNP-nek ma az országgyűlésben kétharmados többsége van, és ez a választók akaratára vezethető vissza. Abból soha nem csináltunk titkot, hogy nagy változásokra készülünk. Orbán Viktor mondta azt, hogy kis többség - kis változás, nagy többség - nagy változás. Arra kértünk felhatalmazást, hogy nagy változásokat hajthassunk végre. A szocialisták és a Jobbik azt mondták, azért ne szavazzanak ránk az emberek, mert akkor mi nagy változásokat fogunk végrehajtani. Elég egyértelmű az emberek ítélete ebből a szempontból. Mivel kétharmados többségünk van, nem háríthatjuk át másra a felelősséget, ha nem oldjuk meg a problémákat. Nem mondhatjuk azt, hogy a koalíciós partner nem engedte. Ez a kétharmados többség nem annyira jog, hanem inkább felelősség. Mindenki azt fogja tőlünk kérdezni négy év múlva: volt kétharmadotok, miért nem oldottátok meg?

- Igen, de nem emlékszem arra, hogy a kampányban elmondták volna, ezt a kétharmadot arra is fogják használni, hogy az ÁSZ élére saját képviselőjüket nevezzék ki, vagy hogy az alkotmánybírók jelölésénél úgy változtatják meg a szabályokat, hogy az a Fidesz érdekeit szolgálja.
- Egyrészt nem tudtuk, hogy kétharmados többségünk lesz. Azt mondtuk, azért kell kétharmados többség, hogy mélyreható változtatásokat tudjunk elérni. Másrészt elég unalmas lakossági fórum lett volna egy olyan,  ahol leülünk és azt mondjuk, ezt, ezt és ezt akarjuk megváltoztatni. Azt gondolom, hogy ha egy többség él a felhatalmazásával, az nem jelenti a demokrácia sérelmét. Magyarországon ez a helyzet azért furcsa és szokatlan, mert először fordul elő. Arra volt már példa, hogy egy koalíciónak volt ekkora többsége, nem is haboztak élni vele, 1994 nyarán megváltoztatták az önkormányzati választási törvényt. Most nem csorbul semmilyen demokratikus alapjog, csak a szokások változnak. Ha belegondol abba, hogy mekkora cirkusz szokott lenni alkotmánybírók jelölésénél, vagy abba, hogy az Állami Számvevőszéknek nincs elnöke és alelnöke, akkor ez azt mutatja, hogy miközben az alkotmányos rendben voltak a konszenzust kikényszeríteni akaró megoldások, addig a kormány és ellenzék között a bizalom annyira hiányzott, hogy gyakorlatilag lebénította az egész rendszert. Ezért gondolom azt, hogy ennél sokkal jobb, ha vállaljuk, hogy meg kell védenünk ezeket a lépéseket, és bebizonyítjuk, hogy nem járnak a demokrácia sérelmével.

- Nem fél attól, hogy kialakul az a látszat, hogy itt nagyon erős nyomulás van, és ez visszaüthet a következő választáson?
- Ezért nem értem például azt, hogy a szocialisták, a jobbikosok és LMP-sek miért mondják azt, a mi önkormányzati törvényünk eleve bebetonozza a Fideszt az önkormányzatokba. Hiszen a választópolgárok hangulata 1-2 hónapon belül is megváltozhat: nem lehet tudni, hogy mi lesz októberben.

A Transparency International a korrupcióval szembeni ígéretekre volt kíváncsi és azt figyelték, hogy a választáson induló pártok a párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzések kérdése, a közérdekű bejelentők védelme, az információszabadság, a nyilvánosság szabályok erősítése, valamint a korrupciót üldöző intézmények erősítésével kapcsolatban milyen ígéreteket tettek.
Fidesz

A kétharmados kormányzásra készülő Fidesz programjában a párt- és kampányfinanszírozás, a közérdekű bejelentők, a nyilvánosság szabályok, a korrupció ellen küzdő intézmények és a közérdekű bejelentők kérdése egyáltalán nem jelenik meg. Az egyedüli téma a közbeszerzések, amelyeket érint a program. A „Közbeszerzési fordulat végrehajtása” fejezetből az derül ki, hogy a közbeszerzési rendszer átalakításában gondolkodik a párt. Két konkrétum hámozható ki: a hazai vállalkozások arányának növelése és egy vállalkozóbarát, egyszerűbb közbeszerzési eljárási rend. Az antikorrupciós, átláthatósági szempontok azonban itt sem jelennek meg a programban.

Az fn.hu a felmerült kérdésekkel megkereste a pártot, ahol Havasi Bertalan sajtófőnök egy sablonválasszal állt rendelkezésünkre: „Amint megkapjuk a felhatalmazást a választópolgároktól, azonnal nekilátunk a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételének, és felszámoljuk a korrupciót. Elzárjuk a korrupciós csatornákat, beszüntetjük a BKV-típusú szerződéskötési gyakorlatot, és visszaszerezzük a jogtalanul kifizetett végkielégítéseket.”

MSZP

A szocialisták programja sem volt sokkal bőbeszédűbb. A „Transzparencia és küzdelem a korrupció ellen” című fejezet mindössze hat sorból áll, a korrupció elleni küzdelem nem áll a program középpontjában. Két területet érint egyáltalán a program: az egyik a párt- és kampányfinanszírozás, a másik a korrupció ellen küzdő intézmények rendszere. (A harmadik pont, amit általánosságban érint a program, az a nyilvánosság szabályok.) A közbeszerzés, a közérdekű bejelentők kérdéséről hallgatnak.

A program tanúsága szerint az MSZP-nek kész párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslata van. A másik téma a korrupció elleni küzdelem intézményeinek sorsa. Egyértelműen kiderül, hogy a párt új intézmények felállításában gondolja hatékonnyá tenni a korrupció elleni küzdelmet. Részletek hiányában a civilszervezet azt feltételezi, hogy a program a később el nem fogadott Közérdekű Hivatal felállítását tűzi ki célul.

Az MSZP sajtóosztálya kérdésünkre két oldalas választ küldött, amely úgy kezdődött: „Az MSZP programjának meghatározó része a korrupció felszámolása, az azzal kapcsolatos tervezett intézkedések. Ez a program olyan elemekre épül, amelynek megvalósítása megkezdődött, de nem sikerült befejezni.” Majd ismertették az eddig meghozott intézkedéseket, elismerve, hogy „az MSZP kormányzása alatt meglehetősen sok korrupciós ügy került napvilágra”.

Jobbik

A Jobbik programjában a pártfinanszírozás kérdéséről annyit tudunk meg, hogy a pártok költéseit a számviteli szabályokkal hozná összhangba, a beszámolóikat auditáltatná, ezeket nyilvánosságra hozná. A kampányfinanszírozás viszont egyáltalán nem jelenik meg a programban. A közbeszerzésekkel kapcsolatos elképzelésekről már jóval több konkrétumról írnak. A túlszabályozás, a racionalitást nélkülöző jogszabályi háttér, az eljárásban résztvevő szereplők számának folyamatos növelése mind olyan probléma diagnózisok, amelyekkel a TI is és a jogászszakma jelentős része is egyetért.

Továbbhaladva a konkrétumok felé, már jóval problémásabbak a program javaslatai. A szakágazatonkénti részletesen kimunkált költséghatár épp a szabályozás bővítése irányába hat, további szereplőket vonna be az eljárásba. Nem említve azt, hogy az általános költséghatárok fixálása irreális, és a jogalkotót folyamatos módosításra fogja kényszeríteni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók megszüntetését lehet pártolni is – de ezt egy partikuláris kérdésnek tekintik. Az igazságszolgáltatási része a programnak elég részletes. Több olyan problémát is diagnosztizál, amelyek reálisak (elhúzódó perek, túlterhelt bíróságok).

Az fn.hu-nak a Jobbik szóvivője, Dúró Dóra beszámolt a TI által hiányolt kampányfinanszírozási kérdésekkel kapcsolatos ötleteikről. Eszerint a kampányfinanszírozást két alapelv mentén kellene újraszabályozni. Egyrészt csökkentenék kampánykiadást, másrészt a felhasználható pénzeket igazságosabban osztanák meg a pártok között. A szóvivő a közbeszerzések felülvizsgálatával kapcsolatban elmondta, hogy növelnék a közbeszerzések szervezeti rendszerének átláthatóságát, a jogszabályokat pedig ésszerűsítenék.

LMP

A Transparency elégedetten nyugtázta, hogy a Lehet Más a Politika programja egyértelműen magáévá teszi a TI által is támogatott párt- és kampányfinanszírozási törvényt, ezt prioritásként kezeli. A közbeszerzési rendszer átalakítását fontos pontként tárgyalja a program. E tekintetben tesz konkrét javaslatokat a párt: az általános szabályok alóli kivételek számának csökkentése; a döntéshozók szabad mérlegelésének csökkentése; a pályázó cégek átláthatóságának biztosítása

Schiffer András, az LMP listavezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az intézményeket jogszabályok hozzák létre, azok működését is jogszabályváltozásokkal lehet hatékonyabbá tenni. „Például az LMP antikorrupciós 12 pontjában szerepel egy belső etikai kódex terve, amelyet azok a vállalatok lennének kötelesek megalkotni, melyek közbeszerzésen indulnak, de ez is a közbeszerzési törvény módosításával lehetséges. Természetesen fontosnak tartjuk a jogalkotás alatti szinteket is, szükség van az etikai normák erősítésére, de ebben nem feltétlenül egy parlamenti párt az illetékes” – jegyezte meg Schiffer.

(Forrás: fn.hu)

Részletes elemzést közöl a pártok korrupció-ellenes elképzeléseiről a Transparency International. A civil szervezet a honlapján kérdéseket is megfogalmazott minden politikai erőnek. A kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételéért létrejött média-összefogás keretében a Borssal, az Origóval, az FN.hu-val együttműködve a Hírszerző is elküldte ezeket a kérdéseket az egyes pártoknak. Alább közöljük a beérkezett válaszokat.

A Fidesznek a következő kérdéseket tette fel a Transparency:

Mik a Fidesz párt- és kampányfinanszírozást átalakító tervei? A közbizalom növelésén kívül vannak-e konkrét javaslataik a jogalkotás terén a korrupció ellen? Ha igen, mik ezek?

A párt a konkrét válaszok tekintetében szokásos formáját hozta. “Amint megkapjuk a felhatalmazást a választópolgároktól, azonnal nekilátunk a párt- és kampfinanszírozás rendbetételének, és felszámoljuk a korrupciót.
Elzárjuk a korrupciós csatornákat, beszüntetjük a BKV-típusú szerződéskötési gyakorlatot, és visszaszerezzük a jogtalanul kifizetett végkielégítéseket” – csak ennyit válaszoltak.

Az MSZP-től azt tudakolták, a közbeszerzések rendszerét a mai formában tartanák-e fenn, vagy felülvizsgálnák, illetve milyen új intézményt állítanánk fel a korrupció üldözésére?

A szocialista sajtóosztály egy közleményben válaszolt, amelyben hosszasan idézték a már eddig megtett, a korrupció felszámolására tett kormányzati lépéseket, igaz, a kérdés nem ez volt. A közlemény egyik legérdekesebb részét azért beidéznénk: “Tény, hogy az MSZP kormányzása alatt meglehetősen sok korrupciós ügy került napvilágra. Ez azonban éppen azt jelzi, hogy a párt folyamatosan jelentős erőfeszítéseket tett a korrupció visszaszorítására, és nem riadt vissza attól sem, hogy miközben ezeket az ügyeket felszámolja, jelentős népszerűségvesztést szenved el”.

A párt a Bajnai-kormány anti-korrupciós csomagját szeretné tovább vinni. Eszerint felállítanák a “bejelentő-védelem intézményét” szolgáló hivatalt, valamint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt is. Ezen kívül támogatják a július 1-től életbe lépő változásokat a közbeszerzési szabályokban, melynek értelmében 2010. július 1-jét követően minden olyan uniós forrásból megvalósuló útfejlesztési közbeszerzési eljárásnál kötelező lesz átláthatósági megállapodás megkötése és átláthatósági biztos alkalmazása, amelynek értéke az 1 milliárd Ft-ot meghaladja. Az intézmény bevezetését ugyan éppen a TI támogatta, de a megvalósult megoldást komoly kritikával illették.

A TI első kérdése a Jobbikhoz a következő volt: milyen koncepció alapján alakítanák át, vizsgálnák felül a közbeszerzések rendszerét?

A párt növelné a közbeszerzések szervezeti rendszerének átláthatóságát, a jogszabályok racionalizálásával csökkentenék a bürokráciát. “Csökkenteni kívánjuk a közbeszerzések költségeit és a rendszert végre az uniós normákhoz kívánjuk igazítani” - írták. Megpróbálnák megakadályozni, hogy túlbecsüljék a tender várható értékét. Végül felülvizsgálnák a közbeszerzés tanácsadó rendszerét.

A következő kérdés a kampányfinanszírozás átalakítására vonatkozott. A Jobbik csökkentené a pártok összes kampánykiadását, a felhasználható pénzeket “igazságosabban osztaná el” a pártok között. Szigorítanák az adományozás szabályait, részletesebb elszámolást követelnének meg a pártoktól.

Az LMP-től csak annyit kérdezett a TI, a “jogalkotás hiányosságain kívül, milyen intézményi átalakításokat javasol az LMP a korrupció küzdelem hatékonyságának növelésére”?

A párt válasza szerint “az intézményeket jogszabályok hozzák létre, azok működését is jogszabályváltozásokkal lehet hatékonyabbá tenni”. Az LMP antikorrupciós 12 pontjában szerepel egy belső etikai kódex terve, amelyet azok a vállalatok lennének kötelesek megalkotni, melyek közbeszerzésen indulnak -  de ez is a közbeszerzési törvény módosításával lehetséges. “Természetesen fontosnak tartjuk a jogalkotás alatti szinteket is, szükség van az etikai normák erősítésére, de ebben nem feltétlenül egy parlamenti párt az illetékes” - írták.

(Forrás: hirszerzo.hu)

MSZP: kevés a konkrétum

A párt programjában rendkívül kevés konkrétumot tudunk meg a TI által fontosnak tartott témákban. A „Transzparencia és küzdelem a korrupció ellen”-i fejezet mindössze hat sorból áll, a korrupció elleni küzdelem nem áll a program középpontjában - állapítják meg a Transparency International szakemberei. Ezzel szemben a szocialista párt szerint programjuk meghatározó része a korrupció felszámolása és az azzal kapcsolatos intézkedések. “Ez a program olyan elemekre épül, amelynek megvalósítása megkezdődött, de nem sikerült befejezni” - közölte érdeklődésünkre a párt sajtóosztálya.

Két területet érint egyáltalán a program: az egyik a párt-és kampányfinanszírozás, a másik a korrupció ellen küzdő intézmények rendszere. A közbeszerzés, a közérdekű bejelentők kérdéséről hallgat a program. A program tanúsága szerint az MSZP-nek kész tervei vannak a párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslata van. Ettől különálló, de támogatható javaslatnak tartja a civilek által kidolgozott javaslatot.

A másik téma a korrupció elleni küzdelem intézményeinek sorsa. Egyértelműen kiderül, hogy a párt új intézmények felállításában gondolja hatékonnyá tenni a korrupció elleni küzdelmet. Részletek hiányában azt feltételezzük, hogy a program a később el nem fogadott Közérdekű Hivatal felállítását tűzi ki célul.

“Tény, hogy az MSZP kormányzása alatt meglehetősen sok korrupciós ügy került napvilágra. Ez azonban éppen azt jelzi, hogy a párt folyamatosan jelentős erőfeszítéseket tett a korrupció visszaszorítására, és nem riadt vissza attól sem, hogy miközben ezeket az ügyeket felszámolja, jelentős népszerűségvesztést szenved el” - vélekednek a szocialisták.

Fidesz: nemzeti ügyek politikája

A Fidesz programjában a párt- és kampányfinanszírozás, a közérdekű bejelentők, a nyilvánosság szabályok, a korrupció ellen küzdő intézmények és a közérdekű bejelentők kérdése egyáltalán nem jelenik meg. Információ hiányában ezekről nem tudunk véleményt formálni - olvasható a TI összegzésében.

A „Közbeszerzési fordulat végrehajtása” fejezetből az derül ki, hogy a közbeszerzési rendszer átalakításában gondolkodik a párt. Két konkrétum hámozható ki: a hazai vállalkozások arányának növelése és egy vállalkozóbarát, egyszerűbb közbeszerzési eljárási rend. Az antikorrupciós, átláthatósági szempontok azonban itt sem jelennek meg a programban.

“Amint megkapjuk a felhatalmazást a választópolgároktól, azonnal nekilátunk a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételének, és felszámoljuk a korrupciót” - mondta el kérdédünkre Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke. A párt arra ksézül, hogy a választások után elzárják a korrupciós csatornákat, beszüntetik a BKV-típusú szerződéskötési gyakorlatot, és visszaszerzik a jogtalanul kifizetett végkielégítéseket, ezek mikéntjére azonban már nem tértek ki a válaszok.

LMP: 12 pont

Az LMP programja egyértelműen magáévá teszi a TI által is támogatott párt- és kampányfinanszírozási törvényt, ezt prioritásként kezeli. A közbeszerzési rendszer átalakítását fontos pontként tárgyalja a program. E tekintetben tesz konkrét javaslatokat a párt: az általános szabályok alóli kivételek számának csökkentése; a döntéshozók szabad mérlegelésének csökkentése; a pályázó cégek átláthatóságának biztosítása mind olyan irányok, amelyeket a TI támogathatónak tart.

Az információszabadság terén konkrét javaslatokat tartalmaz a párt programja, elsősorban a titkosítási szabályok hatályának szűkítését látja fontosnak. Számos más, a korrupció ellen ható javaslat is szerepel a programban. Ilyen például a köztulajdonban lévő cégeket irányító pártdelegáltak számának „radikális csökkentése”.

“Például az LMP antikorrupciós 12 pontjában szerepel egy belső etikai kódex terve, amelyet azok a vállalatok lennének kötelesek megalkotni, melyek közbeszerzésen indulnak, de ez is a közbeszerzési törvény módosításával lehetséges” - közölte kérdésünkre Schiffer András, az LMP listavezetője.

Jobbik: „Radikális változás”

A Jobbik programjában rengetegszer szerepel a korrupció szó, az arra való utalás. Egyrészt az általános romlottság, másrészt a közpénzekből való illegális haszonszerzés értelmében - állapítják meg a TI szakértői.

Az igazságszolgáltatási része a programnak elég részletes. Több olyan problémát is diagnosztizál, amelyek reálisak (elhúzódó perek, túlterhelt bíróságok). Itt több konkrét javaslat is szerepel. A TI azonban a bíróságok túlterheltségét nem új bíróságok felállításával, nem a bírói státuszok számának növelésével látja elérhetőnek. Ráadásul ennek költségei számottevőek, a program viszont nem teszi érzékelhetővé annak mértékét, valamint megvalósíthatóságát. A TI álláspontja, hogy a bíróságok átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javítása vezethet el a szakmailag jobb minőségű igazságszolgáltatáshoz. A rendőrség antikorrupciós hatékonyságának növeléséről, annak módjáról a program csak szólamszerű javaslatokat tesz.

“Növelnénk a közbeszerzések szervezeti rendszerének átláthatóságát, a jogszabályok racionalizálásával csökkentenénk a bürokráciát. A jelenlegi túlszabályozott rendszer helyett a vállalkozások számára is könnyebben követhető és teljesíthető rendszert alakítanánk ki” - közölte megkeresésünkre a radikális párt sajtóosztálya.

A kampányfinanszírozást két alapelv mentén szabályoznák újra: egyrészt csökkentenék a pártok összes kampánykiadását, másrészt a felhasználható pénzeket igazságosabban osztanák meg a pártok között. “Szigorítani kívánjuk az állami és magán nagyvállalatok, intézmények direkt és indirekt kampány-hozzájárulásait, a hirdetésekkel történő bújtatott támogatásait. Részletesebb, pontosabb kampányelszámolást követelnénk meg a pártoktól, mert ezt tarjuk az egyik olyan eszköznek, amellyel a leghatékonyabban lehetne kifehéríteni a pártpénzeket” - teszik hozzá a Jobbik politikusai.

(Forrás: mfor.hu)

Az adócsökkentés mellett a korrupció elleni hathatós fellépést ígértek a pártok a kampányban. A korrupció visszaszorításáért küzdő Transparency International kielemezte a pártok programját, melynek hiányosságaira és ellentmondásaira hívta fel a figyelmet.

Végkielégítési botrányoktól, ál-megbízási szerződésektől és megbundázott tenderektől zent hónapok óta a sajtó. A korrupció ellenes hullámot a pártok is meglovagolták a kampány alatt, igaz, sok konkrétum nem derült ki, mit is kezdenének a gazdaságnak, a vállalkozásoknak és az adófizetőknek oly sokat ártó jelenséggel. Az antikorrupciós szervezet (Transparency International) a pártok programját vette górcső alá, majd - a Bors mellett több szerkesztőséggel karöltve - kérdéseket is megfogalmazott a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A végeredmény (sajnos) nem meglepő: alig árultak egy konkrétumot a pártok. A legkevésbé a Fidesz érintette ezt a kényes kérdést: a TI megállapítása szerint „ a kérdés egyáltalán nem jelenik meg” a legnagyobb ellenzéki párt programjában. Sem a párt-és kampányfinanszírozás, sem a nyilvánosság, sem a korrupció ellen küzdő intézményekről nem esik szó, egyedül a közbeszerzési ügyeket említik.

Kérdéseink így szóltak: Mik a Fidesz párt- és kampányfinanszírozást átalakító tervei? A közbizalom növelésén kívül vannak-e konkrét javaslataik a jogalkotás terén a korrupció ellen? Ha igen, mik ezek?

Havasi Bertalan Fidesz sajtófőnök semmitmondó választ küldött és hiába kérdezett vissza több szerkesztőség is a konkrétumokra, válasz nem érkezett, csak ennyi: “Amint megkapjuk a felhatalmazást a választópolgároktól, azonnal nekilátunk a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételének, és felszámoljuk a korrupciót. Elzárjuk a korrupciós csatornákat, beszüntetjük a BKV-típusú szerződéskötési gyakorlatot, és visszaszerezzük a jogtalanul kifizetett végkielégítéseket.”

Az MSZP ugyan hosszú levelet küldött azon kérdéseinkre, hogy a közbeszerzések rendszerét a mai formában kívánják-e fenntartani (vagy felülvizsgálatát aktuálisnak tartják), illetve milyen új intézményt állítanánk fel a korrupció üldözésére, konkrétum azonban nem derül ki belőle - leginkább az elmúlt 8 év kormányzása alatt tett lépéseket ismertették. - … a párt folyamatosan jelentős erőfeszítéseket tett a korrupció visszaszorítására, és nem riadt vissza attól sem, hogy miközben ezeket az ügyeket felszámolja, jelentős népszerűségvesztést szenved el - olvasható a szocialisták által küldött válaszban.

A Jobbik programjából a kampányfinanszírozás kérdéskörét hiányolta a TI, a sajtóiroda válaszában ezt állt: „egyrészt csökkenteni kellene a pártok összes kampánykiadását, másrészt a felhasználható pénzeket igazságosabban kellene megosztani a pártok között”.

De, mi a helyzet a politika megtisztítását megcélzó LMP-vel? A párt egyetért a TI javaslataival, több szerepel is a programjukban (például szűkítenék a titkosítási szabályok hatályát). A TI a közérdekű bejelentők és a párt által javasolt intézményi felülvizsgálat hatékonyságára volt kíváncsi. Arra a kérdésre, hogy milyen intézményi átalakításokat javasolna az LMP a párt azt válaszolta, hogy elsősorban jogszabályi változtatásokban gondolkodnak, de elismerték, hogy „az etikai normál erősítésére szükség van, de ebben nem feltétlenül egy parlamenti párt az illetékes”.

(Forrás: borsonline.hu)

A három civil szervezet az év eleje óta kíséri figyelemmel a pártok kampányait. Akciójuk célja, hogy a közvélemény az eddigieknél pontosabb képet kaphasson a választási kampányok valódi költségeiről, ezzel is demonstrálva, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás korrupciót generál és nem szolgálja a kampányok, és az abban résztvevő pártok pénzügyeinek átláthatóságát.

„Egyátalán nem meglepő, hogy a két nagy párt már az első forduló előtt átlépte a törvényben engedélyezett költési plafont” - mondta Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Hozzátette, hogy bár az idei kampány lényegesen olcsóbbnak ígérkezik, mint a 2006-os, az országos kampányt folytató pártok számára gyakorlatilag lehetetlen a törvényileg engedélyezett összegből hatékony korteshadjáratot folytatni.

Molnár Bálint, a Freedom House Europe igazgatója szerint a pártok kampányköltései teljességükben majd csak május végén lesznek láthatóak, mivel a reklámköltések összesítése nagyjából egy hónapos csúszással történik. „Nem lennék meglepve, ha végleges összegek a nagy pártoknál a milliárdos nagyságrendet közelítenék, vagy azt akár jelentősen meg is haladnák” - mondta Molnár, kiemelve, hogy a jelenelegi adatok még nem tartalmazzák a pártok márciusi reklámköltéseit sem, pedig ezek a költségek a kampányok legnagyobb tételei. A két nagy párton kívül valószínűsíthető, hogy a Jobbik és az MDF is átlépik majd a 386 milliós plafont a végső összesítéskor.

A három civil szervezet által jegyzett, elsősorban a kampányok költségeinek felmérésére koncentráló projekt célja az, hogy végre teljesebb képet kaphasson minden választó a politikai pártok kampányainak működéséről és azok valós költségeiről. A szervezetek bíznak abban, hogy a szilárd módszertani alapokra épülő és a kampányokkal egyidőben zajló elemző munkájuk nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a jövőben a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról szóló vita kiszabadulhasson a képmutató, a politikai rendszer működtetéséhez szükséges valódi költségeket letagadó politikai retorika fogságából. Csak így képzelhető el, hogy a jelenlegi tarthatatlan gyakorlat utat engedjen egy szakmai alapokon nyugvó, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot valóban megteremtő rendszernek.

(A kampánymonitor módszertanáról itt olvashatnak.)

A TI a saját gyakorlatában a legfontosabbnak tekintett korrupciós területek és ezzel kapcsolatos témákat vizsgálta meg a pártok programjában.

1.    párt- és kampányfinanszírozás
2.    közbeszerzések
3.    közérdekű bejelentők védelme
4.    információszabadság, nyilvánosság szabályok erősítése
5.    korrupciót üldöző intézmények erősítése, átalakítása (rendőrség, ügyészség, bíróságok)

MSZP: Nemzeti modernizáció, összetartó közösség

A párt programjában rendkívül kevés konkrétumot tudunk meg a TI által fontosnak tartott témákban. A „Transzparencia és küzdelem a korrupció ellen”-i fejezet mindössze hat sorból áll, a korrupció elleni küzdelem nem áll a program középpontjában.
Két területet érint egyáltalán a program: az egyik a párt-és kampányfinanszírozás, a másik a korrupció ellen küzdő intézmények rendszere. (A harmadik pont, amit általánosságban érint a program az a nyilvánosság szabályok.) A közbeszerzés, a közérdekű bejelentők kérdéséről hallgat a program.

A program tanúsága szerint az MSZP-nek kész tervei vannak a párt- és kampányfinanszírozási törvényjavaslata van. Ettől különálló, de támogatható javaslatnak tartja a civilek által kidolgozott javaslatot. Ezt a javaslatot továbbra is támogatja a TI.

A másik téma a korrupció elleni küzdelem intézményeinek sorsa. Egyértelműen kiderül, hogy a párt új intézmények felállításában gondolja hatékonnyá tenni a korrupció elleni küzdelmet. Részletek hiányában azt feltételezzük, hogy a program a később el nem fogadott Közérdekű Hivatal felállítását tűzi ki célul. A TI ezzel a javaslattal már korábban sem értett egyet, a meglévő bűnüldöző szervek működésének felülvizsgálata nélkül ezzel a javaslattal a továbbiakban sem értünk egyet.

A nyilvánosság szabályokról, annyit tudunk meg, hogy azok érvényesítését minden téren növelni szeretné a program. Azzal egyetértünk, hogy információszabadság terén nem jogalkotásra, hanem a meglévő szabályok hatékonyabb érvényesítésére van szükség. (Már amennyiben a rendkívül általános program mondatokat lehet így értelmezni.)

Ø    A közbeszerzések rendszerét a mai formában kívánja fenntartani vagy felülvizsgálatát aktuálisnak tartják?
Ø    Milyen új intézményt állítanánk fel a korrupció üldözésére?

Fidesz Magyar Polgári Szövetség: Nemzeti ügyek politikája

A Fidesz programjában a párt- és kampányfinanszírozás, a közérdekű bejelentők, a nyilvánosság szabályok, a korrupció ellen küzdő intézmények és a közérdekű bejelentők kérdése egyáltalán nem jelenik meg. Információ hiányában ezekről nem tudunk véleményt formálni.

Az egyedüli téma a közbeszerzések, amelyeket érint a program. A „Közbeszerzési fordulat végrehajtása” (35. o.) fejezetből az derül ki, hogy a közbeszerzési rendszer átalakításában gondolkodik a párt. Két konkrétum hámozható ki: a hazai vállalkozások arányának növelése és egy vállalkozóbarát, egyszerűbb közbeszerzési eljárási rend. Az antikorrupciós, átláthatósági szempontok azonban itt sem jelennek meg a programban.

Középpontba állított tétele a programnak, hogy a közbizalom elvesztése –amit az elmúlt két ciklus kormányai okoztak- a korrupció fő oka. Így a tételt megfordítva a bizalmon alapuló kormányzás fogja a korrupciót csökkenteni. Ezek olyan politikai tételek, amelyeket szakmai alapon nem lehet elemzés tárgyává tenni.

Azonban azt szeretnénk leszögezni, hogy a TI által fontosnak tartott öt téma egyike sem kizárólag a közbizalom alakulásán múlik. Úgy véljük, hogy a párt-és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzések átalakítása elsősorban jogalkotási kérdés.

Ø    Mik a Fidesz párt- és kampányfinanszírozást átalakító tervei?
Ø    A közbizalom növelésén kívül vannak-e konkrét javaslataik a jogalkotás terén a korrupció ellen? Ha igen, mik ezek?

Magyar Demokrata Fórum: Munka + Méltóság= Megújuló Magyarország

Az MDF programja nem érinti se a párt- és kampányfinanszírozást, se a közbeszerzések, se a közérdekű bejelentők kérdését. Mindazonáltal a korrupciót az egyik legsúlyosabb problémaként írja le a program. Helyesen ismeri el, hogy a gazdasági és a politikai folyamatokat is megfertőzte mára a korrupció.

A program a rendőrség reformját helyezi kilátásba. Ennek egyik célja lenne a szervezeten belüli napi korrupció megszüntetése, a politikai befolyás csökkentése. Ezekre strukturális átalakítási és létszámnövelési javaslatokat tesz az MDF. A nyomozati szervek hatékonyságának növelése a TI szerint kulcskérdés a korrupció csökkentésében. Azonban a programban nem jelenik meg az antikorrupciós szempont és azok eszközei.

A program néhány pontja tartalmaz korrupció elleni javaslatokat, ezeket röviden számba vesszük.
Az egészségügyben mindennapos korrupciót, a hálapénz intézményének felszámolását helyezi kilátásba az egészségügy átalakítása. Erre konkrét javaslatot tesz a program: az egészségbiztosítási rendszer átalakításával, a magán biztosítók bevonásával. (40. o.)
Korrupcióval kapcsolatos javaslatnak tekinthet még a köztisztviselői kar elszigetelése „a politikai ihletésű nagykorrupciótól” (45. o.). Hiányoljuk azonban, hogy a program ehhez sem rendel eszközöket. A TI régi javaslata a köztisztviselői etikai kódex megalkotása és betartatása. Az általunk javasolt köztisztviselői etikai kódex (amelyet csak kis részben implementált a magyar közigazgatás) részben épp a program által is hangsúlyozott hatékony elválasztást szolgálná (ti. politika és köztisztviselők).

Ø    Mik az MDF párt- és kampányfinanszírozást átalakító tervei?
Ø    Hogyan képzelik el, milyen eszközökkel a köztisztviselői kar politikától mentesítését?

Lehet Más a Politika: A fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája

Az LMP programja egyértelműen magáévá teszi a TI által is támogatott párt- és kampányfinanszírozási törvényt, ezt prioritásként kezeli. (32-33. o.)
A közbeszerzési rendszer átalakítását fontos pontként tárgyalja a program. E tekintetben tesz konkrét javaslatokat a párt: az általános szabályok alóli kivételek számának csökkentése; a döntéshozók szabad mérlegelésének csökkentése; a pályázó cégek átláthatóságának biztosítása mind olyan irányok, amelyeket a TI támogathatónak tart. (33. o.)

Az információszabadság terén konkrét javaslatokat tartalmaz a párt programja (34-35. o.), elsősorban a titkosítási szabályok hatályának szűkítését látja fontosnak. A hatályos minősített adatok védelméről szóló törvény kritikája, egy új megalkotásának tervét a TI támogatja.

A közérdekű bejelentőkről a program nem szól. A programból nem derül ki, hogy a párt által javasolt intézményi felülvizsgálat mennyiben növelné a korrupciót üldöző szervek hatékonyságát.

Számos más, a korrupció ellen ható javaslat is szerepel a programban. Ilyen például a köztulajdonban lévő cégeket irányító pártdelegáltak számának „radikális csökkentése”.

Ø    A jogalkotás hiányosságain kívül, milyen intézményi átalakításokat javasol az LMP a korrupció küzdelem hatékonyságának növelésére?

Jobbik Magyarországért: „Radikális Változás”

A Jobbik programjában rengetegszer szerepel a korrupció szó, az arra való utalás. Egyrészt az általános romlottság, másrészt a közpénzekből való illegális haszonszerzés értelmében. A program különálló fejezetet szentel „A korrupció felszámolásának” (III.1.13.). E mellett külön kiemelt témaként, kiemelt alfejezetben kezelik a közbeszerzéseket („A közbeszerzés problémái és megoldásai”).
A pártfinanszírozás kérdéséről annyit tudunk meg, hogy a pártok költéseit a számviteli szabályokkal hozná összhangba, a beszámolóikat auditáltatná, ezeket nyilvánosságra hozná. Azonban nem tudjuk meg, hogy a pártok finanszírozását hogyan képzeli átalakítani (vagy a jelenlegi finanszírozást tartaná fenn). Jelezzük, hogy a pártok pénzügyi beszámolóinak nyilvánossága ma is biztosított. Ennél nagyobb probléma, hogy a kampányfinanszírozás egyáltalán nem jelenik meg a programban. Ma Magyarországon a legnagyobb korrupciós probléma így nem kerül a program látókörébe. Ezt súlyos hiányosságnak tekintjük, hiszen így nem válik világossá, hogy a programban lépten-nyomon felbukkanó korrupció ellen mit is tenne valójában.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos elképzelésekről már jóval több konkrétumot tudunk meg. A túlszabályozás, a racionalitást nélkülöző jogszabályi háttér, az eljárásban résztvevő szereplők számának folyamatos növelése mind olyan probléma diagnózisok, amelyekkel a TI is és a jogászszakma jelentős része is egyetért. Vonzó megoldás a teljes felülvizsgálat, a racionalizálás és az állandó törvénymódosítástól való tartózkodás. Ugyanakkor még nem volt olyan reform terv a közbeszerzések terén, amik ne ezekből az általánosságokból indultak ki. A 2008-as Kbt. módosítás is hasonló jelszavak jegyében telt. Arról, hogy milyen nagy irányba indítaná el az átalakítást: az elektronikus közbeszerzési infrastruktúra kialakítása, nemzeti értékhatáron belüli szabályok egyszerűsítése vagy ép az eljárási szabályok szigorítása, arról a Jobbik programja nem ad tájékoztatást.
Továbbhaladva a konkrétumok felé, már jóval problémásabbak a program javaslatai. A szakágazatonkénti részletesen kimunkált költséghatár épp a szabályozás bővítése irányába hat, további szereplőket vonna be az eljárásba. Nem említve azt, hogy az általános költséghatárok fixálása irreális, és a jogalkotót folyamatos módosításra fogja kényszeríteni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók megszüntetését lehet pártolni is –de ezt egy partikuláris kérdésnek tekintjük.

Az igazságszolgáltatási része a programnak elég részletes. Több olyan problémát is diagnosztizál, amelyek reálisak (elhúzódó perek, túlterhelt bíróságok). Itt több konkrét javaslat is szerepel. A TI azonban a bíróságok túlterheltségét nem új bíróságok felállításával, nem a bírói státuszok számának növelésével látja elérhetőnek. Ráadásul ennek költségei számottevőek, a program viszont nem teszi érzékelhetővé annak mértékét, valamint megvalósíthatóságát. A TI álláspontja, hogy a bíróságok átláthatóságának, ellenőrizhetőségének javítása vezethet el a szakmailag jobb minőségű igazságszolgáltatáshoz. A rendőrség antikorrupciós hatékonyságának növeléséről, annak módjáról a program csak szólamszerű javaslatokat tesz.

Az általunk felsorolt további témákban a Jobbik programja nem nyilvánul meg. Megpróbáltuk a program egyéb pontjaiból kihámozni, hogy mit tenne intézményileg és szabályozás szintjén a többi témában. Két irány egyértelműen körvonalazódik: egyrészt nagy energiákat fektetne a Jobbik az elmúlt 20 év privatizációs és egyéb közpénzügyi folyásainak felülvizsgálatára. Másodsorban a program egyértelműen a büntetőjogi eszközök hangsúlyos használatát, és a büntetési tételek növelését ígéri. Ugyanakkor nem érthető, hogy a ma hatályos szigorú büntetőjogi tételeknél miért lennének hatékonyabbak ennek kétszerese. A bírói jogalkalmazás, a kiszabott vagy ki nem szabott büntetések elemzése nélkül nem alátámasztott, hogy a büntetési tételek növelése bármilyen eredménnyel járna.

Ø    Milyen koncepció alapján alakítanák át, vizsgálnák felül a közbeszerzések rendszerét?
Ø    Milyen konkrét terveik vannak a kampányfinanszírozás átalakítására?

Civil Mozgalom: Program

A Civil Mozgalom programjában nem találtunk konkrétumokat a párt- és kampányfinanszírozásról, a közérdekű bejelentőkről. A pártfinanszírozás rendezetlensége, azonban középponti eleme a programnak –konkrét javaslatokat azonban nem tudunk meg a Civil Mozgalomtól.

A közbeszerzésekkel kapcsolatban sok konkrét lépést helyez kilátásba a párt, ám azok mögött nem látunk koncepciót. „A közbeszerzési törvény megszegőit nem elég szankcióval súlytani, határozott időre kizárni a közbeszerzési körből.” (I. 4. pont) Elvben egyetértünk, hogy a részben ma is létező kizárási szabályokat hangsúlyosabban érvényesítsék. Ám ez a megfogalmazásból az is következne, hogy a mai összes közbeszerzési eljárás kizárással végződjön. Az alvállalkozói konstrukció kógens megtiltása ugyancsak nagyon problémás. Jogos, hogy ezzel a formával visszaélnek az ajánlattevők, de e nélkül - gazdasági okokból- nem lehet közbeszerzést lefolytatni. Hasonló dilemmát vet fel a „tényleges munkavégzőkkel kell a tender szerződését megkötni” kitétel. A tenderek hangsúlyosabb nyilvánosságának kikényszerítésével természetesen egyetértünk, de ennek véleményünk szerint ma is megvan a jogszabályi alapja.

A korrupció elleni intézmények átalakításánál a civil kontroll erősítését véltük kiolvasni a programból. Ennek a pontos tartalma azonban nem derül ki. Az egyetlen konkrét példa, az ombudsmani intézmény megerősítése, e tekintetben nem értelmezhető, hiszen nem civil szervről van szó.

A korrupció és adózás automatikus összekapcsolása nem támogatható elképzelés. Súlyos problémát vet fel a TI álláspontja szerint az adózás kikényszerítésének eszközei. Annak megvalósítási eszköze: az integrált adatbázis(ok) létrehozása (APEH, cégnyilvántartás, gépjárművek stb.) minden kétséget kizáróan alkotmányellenes. A TI a korrupció elleni küzdelmet nem a polgárok magánszférájának radikális csökkentésével képzeli el.

A CM, a más programokban is feltűnő, büntetőjogi szigorításokat is beemeli programjába. Többek között: a közpénzekkel kapcsolatos bűncselekmények elévülését törölnék el. A büntetőjog ultima ratio eszköznek tekintjük, annak szigorúbb alkalmazása csak akkor megalapozott, ha a meglévő büntetési tételek nem elégségesek. Ennek megalapozását ebben a programban sem találta meg szervezetünk.

Az MSZP már több mint 538 millió forintot költött el a kampány során, azaz máris jelentősen túllépte a törvényben engedélyezett 386 milliós keretet - derül ki a civil szervezetek által üzemeltetett képmutatás.hu oldal legfrissebb adataiból. A Fidesz sem örülhet, ugyanis az ellenzéki pártnak mindössze 60 millió forintja maradt a keretből, a kampány hajrájában szinte biztosra vehető, hogy ők is átlépik majd a bűvös határt. Mfor.hu-háttér.

Csütörtökön kerültek fel a legfrissebb adatok a képmutatás.hu oldalra, ahol a pártok virtuális kampányszámláit vezetik a civil szervezetek. Az adatokból kiderül, hogy a vizsgált hat párt (MSZP, Fidesz, MDF, Jobbik, LMP, SZDSZ) összesen már majdnem 1,2 milliárd forintot költött el a kampányra. Kétes dicsőség, de elsőként az MSZP lépte át a törvényben meghatározott 386 milliós keretet a becslések szerint.

Belehúztak a pártok

Az elmúlt hetekben még arról számolhattunk be, hogy a virtuális kampányszámlák alapján lassan indul be a pártok költekezése, mostanra azonban belehúztak a pártok. Az élen továbbra is az MSZP áll, a szocialisták a becslések szerint eddig 538,82 millió forintot költöttek el. A dobogó második fokára a Fidesz fért fel, ők eddig 326,819 milliót kampányoltak el, azaz nekik elvileg még van szűk 60 milliójuk, ha be akarják tartani a törvényben előírtakat.

Költésben eddig bronzérmes az MDF, a párt 130,577 millió forintot költött el arra, hogy Bokros Lajost és programját reklámozza. Így már érthető, miért lenne különösen fájdalmas számukra, ha nem tudnának budapesti területi listát állítani. Már a Jobbik is túllépte a százmilliós lélektani határt, 106,244 milliót vert el eddig, míg az LMP 53,602 millió forintot költött a civilek szerint. Érdekesség, hogy a szinte már nem is létező SZDSZ is elégetett már 32,64 millió forintot.

MSZP-dominancia a köztereken

A képmutatás.hu részletes adatai szerint az MSZP eddig főleg a köztéri hirdetésekben kerekedett ellenfelei fölé. Ebben a kategóriában már 257,6 millió forintot költöttek el a TNS Media Intelligence adatai alapján, azaz a teljes költésük majdnem felét. Ez egész pontosan úgy oszlik meg, hogy januárban a kampány indulásakor szűk 100 milliót, majd februárban  a választásokhoz közeledve már 160 milliót költöttek köztéri hirdetésekre. Ebből is látszik, hogy az adatbázisban még nem szerepelnek a márciusi adatok, pedig lassan itt a hó vége.

A Fidesz köztéri kampánya jóval lassabban indult: januárban bő 9 millió forintba került a pártnak a plakátok kiragasztása, februárban pedig közel 71,5 millió forintot költöttek el. Így összességében a párt alig harmadannyi plakátot rakott ki az utcákra, mint a szocialisták - ha hinni lehet az adatoknak.

Az MDF számláján is a köztéri hirdetések menüpontja alatt szerepel a legnagyobb összeg, 53,6 millió forint, míg az LMP eddig 15 milliót költött el erre a célra. Érdekesség, hogy a képmutatás.hu adatai szerint a Jobbik eddig egyáltalán nem vásárolt köztéri reklámfelületeket, erre az egyik lehetséges magyarázat, hogy a radikális jobboldali párt inkább aktivistákkal oldja meg a ragasztást, ingyenes felületekre próbálnak ragasztani. Persze az országszerte elhelyezett órásplakátokat bizonyára nem az aktivisták ragasztgatták fel, azaz ezen a soron elvileg még megjelenhet egy néhány milliós tétel.

Az adatbázist böngészve érdekesség például, hogy eddig mindössze két párt - az MSZP és az LMP - költött internetes reklámokra. A szocialisták 13,1 milliót, az LMP pedig 2,3 milliót fordított erre a célra.

A februári adatok alapján a tévében még egyik párt sem hirdetett, az utóbbi napokban azonban az MSZP és a Fidesz is elindította tévés kampányát, így a március végi adatok már minden bizonnyal ezen a téren is mutatnak majd változást.

Napilapokban eddig majdnem 80 millió forintot költöttek el a pártok, de ebből szinte csak az MSZP és a Fidesz vette ki a részét. A szocialisták február végéig 64,6 millió forint értékben vettek újsághirdetéseket, a Fidesz pedig 14,5 milliót költött el hasonló célra. Levelezni viszont a jelek szerint Orbán Viktor sokkal jobban szeret: a Fidesz eddig 44,64 milliót költött postai levelekre szemben az MSZP 27,36 milliójával.

MSZP: nyilvánosságra fogják hozni a számokat

Az MSZP sajtóosztálya péntek reggel megkeresésünkre közölte: álláspontjuk változatlanul ugyanaz a kampánypénzekkel kapcsolatban, ami a múlt héten. Akkor a párt azt közölte, hogy pontos összeget nem tudnak mondani, de álláspontjuk szerint eddig maradéktalanul megfeleltek a hatályos törvények előírásainak.

“A választásra fordított pénzekről, az anyagi támogatások összegéről, forrásáról és felhasználásának módjáról a párt minden esetben a választás második fordulóját követő 60 napon belül nyilvánosságra hozza a Magyar Közlönyben a szükséges információkat” - közölte a szocialista párt. Az Állami Számvevőszék ezt követően egy éven belül ellenőrzi  a közzétett adatokat és a pénz felhasználását.

Mostanáig nem érkezett semmilyen kifogás arra vonatkozólag, hogy a párt vagy bármelyik jelölőszervezete megsértett volna bármilyen jogszabályi előírást, esetleg túllépte volna a rendelkezésére álló költségvetési keretet - válaszolták az MSZP-nél.

Képet mutatnak

A törvény értelmében minden párt 386 millió forintot fordíthat választási kampányra az áprilisi voksolást megelőzően. Ebből a keretből egyelőre egyik párt sem futott ki, a hajrá előtt még mindig az MSZP vezeti a legtöbbet költők listáját a képmutatás.hu oldal adatai alapján. Két párt - az LMP és az MDF - honlapján folyamatosan közli kampánykiadásait. Mfor.hu-háttér.

A hat parlamentbe igyekvő párt összesen már több mint 400 millió forintot költött el kampányra - derül ki a képmutatás.hu legfrissebb adataiból. Közülük az SZDSZ-t nyugodtan kivehetjük, a liberális párt ugyanis eddig mindössze 30 ezer forintot fordított kampányra.

MSZP: a második forduló után hozzák nyilvánosságra

Megkeresésünkre az MSZP sajtóosztályán nem tudtak pontos összeget mondani, hogy mennyibe került eddig a kampány, azonban azt leszögezték, hogy eddig maradéktalanul megfeleltek a hatályos törvényeknek. “A választásra fordított pénzekről, az anyagi támogatások összegéről, forrásáról és felhasználásának módjáról a párt minden esetben a választás második fordulóját követő 60 napon belül nyilvánosságra hozza a Magyar Közlönyben a szükséges információkat” - közölték kérdésünkre.

“Mostanáig nem érkezett semmilyen kifogás arra vonatkozólag, hogy a párt vagy bármelyik jelölőszervezete megsértett volna bármilyen jogszabályi előírást, esetleg túllépte volna a rendelkezésére álló költségvetési keretet” - teszik hozzá a kormánypártnál.

A képmutatás.hu adatai szerint eddig a szocialisták költötték el a legtöbb pénzt, 161 millió forintot a kampány során. Ebben továbbra is  a köztéri hirdetések szerepelnek a legnagyobb súllyal, 67,2 millió forint ment el erre a reklámozási formára eddig. Ez azonban még csak a januári adat, az oldal készítői ugyanis még nem kapták meg a februári adatokat a TNS Media Intelligence-től.

Fidesz: szórólapon támadnak

A költésben eddig ezüstérmes a Fidesz, ahol 110 millió forint ment el a kampányra. Ennek a felét, 55 millió forintot szórólapokra, kiadványokra fordította az ellenzéki párt, köztéri hirdetéseknél viszont mindössze 9,2 millió forint szerepel a neve mellett.

A párt a múlt héten hirdetett programot, a sajtóosztálynak eljuttatott kérdéseinkre nem kaptunk választ azzal kapcsolatban, hogy az ő számításaik szerint mennyibe került eddig a kampányuk. Pedig érdekes lett volna megtudni például, hogy a március 15-én a Tabánban tartott nagygyűlésnek mennyi volt a rendezési költsége, ez ugyanis egyelőre nem szerepel a képmutatás.hu adatbázisában.

A párt az online adatbázis szerint eddig 13,77 millió forint értékben vett hirdetéseket napilapokban, azonban az átfutási idő miatt valószínűleg ez is csak januári adat. Promóciós tárgyakra, illetve a kampánystáb egyenruhájára eddig 20 milliót költöttek el, a becslések szerint ugyanennyiba kerültek a Jobbik és az MSZP egyenruhái.

MDF: bele akarnak férni a keretbe

Az MDF tájékoztatása szerint eddig közel 90 millió forintot költöttek el a választási kampány során, a párt ígérete szerint napokon belül közzéteszik a legfrissebb számokat a honlapjukon. A képmutatás.hu számlálója egyelőre 67,4 millió forinton áll az MDF neve mellett, azaz a párt több kiadást vallott be, mint amennyit a civilek összesítettek.

Az MDF Sajóosztálya kérdésünkre elmondta: a vidéki kampányok finanszírozásához a megyei szervezeteknek és a választókerületeknek is hozzá kell járulniuk, ezek eddig mintegy 10 millió forintot tettek ki. A párt saját bevallása szerint a helyi jelenlétre koncentrál, Bokros Lajos folyamatosan járja az országot és kampányol a párt és a helyi jelöltek mellett.

A parlamentbe jutásért küzdő pártnál mindenképpen bele akarnak férni a törvény által biztosított keretekbe. Azt elismerik, hogy nehéz nyomon követni, melyik jelöltjük pontosan mennyit költött eddig kampányra, ugyanakkor igyekeznek mindenkit egyesével számon tartani.

Jobbik: még 50 millió sem ment el

A Jobbik sajtóosztálya szintén nem válaszolt kérdéseinkre péntek délutánig, így kénytelenek vagyunk a képmutatás.hu adatbázisát használni. A civil szervezetek becslései szerint a radikális változást hirdető párt eddig 49,5 millió forint értékben kampányolt. Ebben két jeletős tétel van: 20 millióba kerültek a már említett promóciós tárgyak és egyenruhák a becslések szerint, illetve 19,5 milliót fordított szórólapokra, kiadványokra a parlamenten kívüli párt.

Emellett a Jobbik politikusai rengeteg lakossági fórumon vettek részt az önkéntesek adatai szerint, azonban ezek általában pár tízezer forinból kihozhatók, így összesen is mindössze 6,2 milliót vittek el. Arra nézve szintén nincs adatunk, hogy például a nemzeti ünnepen megtartott tömeggyűlés mennyi pénzébe került a pártnak.

LMP: az üvegzsebre esküsznek

Az MDF mellett az LMP a másik párt, amely nyilvános kampányszámlát vezet honlapján, azonban az ott közölt 9,3 millió forinttal szemben a képmutatás.hu adatai szerint eddig 25,4 millióba került a kampányuk. Ebben persze az is közrejátszhat, hogy a civil szervezetek a hirdetéseket listaáron számolják el, míg a pártok gyakran akár 50 százalékos kedvezményt is kialkudhatnak maguknak.

A képmutatás.hu szerint közéri reklámokra eddig 11 millió forintja ment el a kis pártnak, emellett ötmilliót költöttek el promóciós tárgyakra és egyenruhákra a becslések szerint, a weboldaluk gyártási költsége pedig 1,6 millió forint volt. Szórólapokra és egyéb kiadványokra 6,17 millió forintot fordított az aktivisták szerint az LMP, a lakossági fórumok pedig 620 ezer forintot vittek el összesen.

(Forrás: mfor.hu)

Több mint százötvenmillió forinttal túllépte az MSZP a törvény szerint a kampányra fordítható összeget a februári hirdetésekkel és a március 15-i ünnepségeken elköltött pénzzel a pártok kampányköltéseit monitorozó civil szervezetek becslése szerint. A Fidesznek is már csak hatvan milliója maradt, de a márciusban megjelent fideszes plakátok értékét még nem becsülték fel. A becslés szerint az öt parlamentbe jutásra esélyes párt már több mint egymilliárdot kampányolt el.

Több mint 538 millió forintot költött az MSZP eddig a választási kampányra a költéseket monitorozó Transparancy International és Freedom House adatai szerint, holott a törvény szerint a választásokig összesen csak 386 milliót költhetne. A két civil szervezet hirdetési ügynökségek és önkéntesek jelentései alapján készíti el becsléseit, az összesítésbe most kerültek bele a februári hirdetési adatok, a köztéri reklámokra, az interneten, tévében, rádióban és újságokban megjelent hirdetésekre és a március 15-i ünnepségekre költött összegek. Az MSZP úgy lépte túl a keretet, hogy a márciusban kikerült plakátokat és hidetéseket még nem számolták hozzá a civilek.

Nem sok maradt már a törvényes keretből a Fidesznek sem a becslés szerint: a párt a kepmutatas.hu szerint eddig 326,8 milliót költött. A Fidesz többször kijelentette, hogy csak március 15-én kezdi a kampányt, a párt egyéni jelöltjeit bemutató plakátok valóban csak az ünnep után kerültek ki az utcákra. Ezeknek az ára még nincs benne a civilek becslésében, mert a hirdetési ügynökségektől csak egy hónap múlva kapják meg a márciusi adatokat.

Az öt parlamentbe jutásra esélyes párt és az MDF-fel közösen induló SZDSZ eddig összesen 1 milliárd 188 millió forintot költött a becslés szerint. A két nagy pártot az MDF követi, ők 130 és félmillió forintot költöttek, az állításuk szerint önálló nem kampányoló SZDSZ pedig 32 milliót. A Jobbiknak eddig 106,2 millió forintjába, az LMP-nek pedig 53,6 millióba került a kampány. A választáson induló pártok közül egyedül az LMP vállalta, hogy nyilvános kampányszámlát vezetnek költéseikről. A honlapjukról elérhető összesítés szerint a civileknél becsültnél jóval kevesebbet, eddig összesen csak 16,6 millió forintot költöttek. Február végén az MDF is közzétette honlapján a kampányköltéseket, az oldalt két napja frissítették, ezek szerint a párt március 23-ig nettó 94 millió forintot költött, ez áfával együtt körülbelül 117,5 millió forint.

(Forrás: origo.hu)