kepmutatas.hu Összefogás az átláthatóbb kampányfinanszírozásért

Hírek



Parlamenti választások 2014: Magyarországon a kampánykorrupció jobban teljesített

2014. 04. 29.

A Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu hónapokon át követte nyomon, hogy mennyit költöttek a pártok a kampányra. A sokat tapasztalt civil szervezetek is megdöbbentek azon, hogy az idei választási kampány során a parlamentbe jutott pártok összesen több mint 3,5 milliárd forinttal többet költöttek a megengedettnél. A Lehet Más a Politikát (LMP) leszámítva mindegyik parlamenti párt vagy pártszövetség túllépte a törvényes határértéket. Jól jártak a kamupártok is: több mint négymilliárdot kaptak az államtól, de 3,6 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni. Mindennek következtében a választás ugyan szabad volt, de számos ponton nem tisztességes. A részletes adatokat pártokra lebontva mindenki elolvashatja a kepmutatas.hu internetes oldalon.

Véget ért a választási kampány, a TI és partnerei megcsinálták a kasszát. A civil kampánymonitor számításai szerint a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a parlamenti választási kampányra. A baloldali Kormányváltás szövetség közel 1,6 milliárdot, a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, az LMP pedig 730 millió  forintot költött. Emlékeztetőül: a kampányköltések törvényes határértéke 995 millió forint volt, amiből legfeljebb 700 millió forint származhatott állami forrásból. A TI kampányköltéseket számláló programja minden kampányeszközt megvizsgált.

Fidesz: a túlköltekezés bajnoka

A Fidesz önmagában, azaz a pártot támogató kormányzati és civil hirdetések nélkül is mintegy 180 százalékkal lépte túl a kampányra fordítható maximális költési összeget. A Fidesz által a kampányra elköltött majdnem 2,8 milliárd forintot további 1,1 milliárddal dobják meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) költései és a kormánypropaganda árai.

A teljes kampány során a CÖF majdnem 600 millió forintot kampányolt el a Fidesz érdekében, a kormány pedig bő félmilliárdot fordított annak ismertetésére, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Erről egyébként a Kúria is megállapította, hogy valójában bújtatott pártreklám. Így a kormányoldal teljes kampányköltése hajszál híján elérte a 4 milliárd forintot.

Amint várható volt, a legnagyobb és legköltségesebb tételt a közterületi óriásplakátok jelentették, aminek az árait a pártok – a hatályos törvény alapján – titokban tarthatják. Erre a Fidesz 1,1 milliárdot költött, többet, mint amennyit a kampány egészére fordíthatott volna. A Fideszt segítette a CÖF 500 millió forintos és a kormány 430 milliós plakáthadjárata is. Vagyis a kormánypártokat népszerűsítő óriásplakátokra több mint 2 milliárd forint ment el. A Jobbik 664 milliót, a Kormányváltás 519 milliót, az LMP pedig 317 milliót kampányolt óriásplakátokon.

Kamupártok: mérhetetlen kiadások

A bőkezű állami kampánytámogatást bevezető kampányfinanszírozási szabályok másik könnyen megjósolható következménye a tucatnyi törpepárt színrelépése volt. Az állam közel 6 milliárdot költött 18 pártlista támogatására, ebből majdnem 4 milliárd forint jutott a bizniszpártoknak. A kamupártok azonban a mérések szerint együttesen is csak 370 milliót költöttek a kampányukra, a rájuk hullott állami pénzeső 90 százalékának a sorsa egyelőre ismeretlen.

Gyenge szabályozás, hiányzó ellenőrzés

A 2014-es parlamenti választásokon debütált új kampányfinanszírozási törvény megbukott, mert nem képes szavatolni az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget” – jelentette ki Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. „Nem tudni, honnan származik az a közel 2 milliárd forint, amennyivel többet költött a Fidesz a megengedettnél, és a CÖF-nek kiszervezett kampányfeladatok 600 milliójának, továbbá a Jobbik és a Kormányváltás túlköltésének a forrása is ismeretlen.” Ligeti emlékeztetett: a január elsejétől hatályos szabályozás nemcsak az álcivilek kampányolását nem tiltja, hanem a kormánypropagandáról sem vesz tudomást. A kormányzati korteskedésre elköltött bő 500 millió forintot az adófizetők állták.

A választásokon jó eséllyel csak a busás állami apanázs megszerzéséért indult kamupártok jó 3 milliárd forintot tarthatnak meg a közpénzből származó kampánytámogatásból. Ráadásul, mivel a bizniszpártok egyike sem jutott mandátumhoz – a tucatnál több kamupárt együttesen sem szerzett 4 százaléknyi szavazatot – valószínűleg nem kell számítaniuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) figyelmére. A közpénzek legfőbb ellenőrei ugyanis a kieső pártokat „hivatalból” nem, csak bejelentésre vizsgálják. Ilyen bejelentést azonban csak a választásokon indult másik párt tehet, ráadásul a szabálytalan költekezést alátámasztó bizonyítékokat is kell hozzá csatolnia.

Bár civil szervezetként nem jogosultak a pártok kampányköltéseinek ellenőrzését kezdeményezni, a TI és partnerei elhatározták: a kampánymonitorozás adatait az ÁSZ elé tárják, és felkérik a közpénzek ellenőreit, hogy ezeket is vegyék figyelembe, amikor megvizsgálják a pártok beszámolóit.

Voksturizmus, gyanús regisztrációk, csalás az ajánlóívekkel

Az egyenlőtlen kampányköltésen túl a voksturizmus is befolyásolhatta a választási eredményt” – mondta Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője. A tényfeltáró portál több vidéki településen is gyanús lakcímbejelentések nyomára bukkant, Abaújlakon pedig elérte, hogy a megyei kormányhivatal ellenőrizze a fiktív bejelentkezőket. A külhoni szavazók befolyásolására jelentős mennyiségű közpénzt költött a kormányzat, az Átlátszó és a Transindex tényfeltáró cikksorozatban bizonyította be, hogy magyar állami vállalatok százmilliós adományai segítik az erdélyi Fidesz-projektet. Az új jelöltajánlási rendszer is megbukott az éles teszten: az Átlátszó számos bejelentést kapott a bizniszpártok ajánlóíveinek tömeges másolásáról.

Európai parlamenti választások: nincs szabály, nincs mit megszegni

Az európai parlamenti választásokat nem vizsgálja a három civil szervezet, a kampányfinanszírozási törvény ugyanis semmilyen módon nem szabályozza ezt a kampányt. Ezért, a „nincsen szabály, tehát nincsen szabályszegés sem” elv alapján, aligha lehetne szabálytalan pártköltéseket kimutatni – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.

A TI azonban – a szervezet európai uniós irodájának a kezdeményezéséhez csatlakozva – korrupció elleni szándéknyilatkozatot készített, amelyet eljuttat valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek. A jelöltek a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén.

Korrupcióellenes minimumprogram

A három civil szervezet hat pontból álló minimumprogramot dolgozott ki a korrupció elleni sikeres fellépéshez. Eddig több mint 1100 magánszemély és 21 civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, továbbá két párt, az Együtt-PM és a DK vállalt kötelezettséget az abban foglaltak megvalósítására. A követelések között szerepel a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele, a közbeszerzések ellenőrizhetőségének növelése, az állam által kötött szerződések nyilvánossága, érdemi társadalmi konzultáció megteremtése a törvényalkotási folyamatban és az információszabadság túlzott korlátozásának lebontása.

Az új országgyűlésnek a legsürgősebben rendbe kell tennie a vagyonnyilatkozatok rendszerét, hiszen az – ahogy Simon Gábor és Rogán Antal vagyonosodási botrányai rávilágítottak – a jelenlegi formájában képtelen ellátni a funkcióját” – mondta el Varga Áron, a K-monitor programvezetője. A szakember szerint a valótlan vagyonnyilatkozatokat tevő politikusokat szigorú szankcióval kell sújtani, azt sem tartaná elvetendőnek, ha a törvény börtönbüntetést helyezne kilátásba.

Szólj hozzá

You must be logged in to post a comment.