kepmutatas.hu Összefogás az átláthatóbb kampányfinanszírozásért

Hírek



Most már a választások tisztasága tét – újra a választási eljárási törvényről

2013. 03. 26.

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként hálával tartozunk az Alaptörvény negyedik módosításának, hiszen értékes tudással gazdagított minket. Végre megértettük, hogy az Alkotmánybíróság miért szokott egyes jogszabályi rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánítani és megsemmisíteni.

A korrupció ellen elkötelezett civil szervezetként hálával tartozunk az Alaptörvény negyedik módosításának, hiszen értékes tudással gazdagított minket. Végre megértettük, hogy az Alkotmánybíróság miért szokott egyes jogszabályi rendelkezéseket alkotmányellenesnek nyilvánítani és megsemmisíteni. Hát azért, hogy ilyen módon kérje a megsemmisített rendelkezések Alaptörvénybe foglalását. A választási eljárásról szóló törvény kampányszabályainak nagy részét megsemmisítő AB határozatnak is ez lehetett a célja. Az Alkotmánybíróság az 1/2013. (1. 17.) számú határozatában rámutatott, hogy a választói akarat zavartalan kialakítását és kinyilvánítását súlyosan és aránytalanul korlátozza a politikai reklám közzétételének a közszolgálati médiaszolgáltatókon kívüli széleskörű tiltása. Ezért semmisítette meg a kampányeszközökre vonatkozó szabályozást. A kormány parlamenti többsége megértette az Alkotmánybíróság kérését. Ennek eleget téve az Alaptörvénybe illesztette azt a tilalmat, miszerint kampányidőszakban politikai reklám kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján tehető közzé.

Ez a tilalom a választáson országos listát állító szervezetekre, vagyis a nagy pártokra vonatkozik. A kampányszabályok részletei a választási eljárási törvényből derülnek ki. Az ehhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány csupa érdekesség. Eszerint a kereskedelmi médiumokban csak az országos listát nem állító jelölő szervezetek, például a kispártok és a független jelöltek hirdethetnek. Ravasz. A nagy és bejáratott ellenzéki pártok csak a közszolgálati médiumokban reklámozhatnak. Már többször rámutattunk, hogy a közszolgálati médiumok szerkesztése a kormánypártok iránt lojális, vagyis az ellenzéknek itt nem sok babér terem. Ha ez még nem lenne elegendő, a zárószavazás előtti módosító teljes természetességgel közli, hogy továbbra is a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörében marad a közszolgálati médiaszolgáltatók között a reklámozásra szánt műsoridő felosztása. Annak a Nemzeti Választási Bizottságnak a hatáskörében, amelynek a tagjait az új választási eljárási törvény értelmében a köztársasági elnök indítványára a parlament 2/3-os többséggel kilenc évre választja meg. Sok kétségünk e testület elfogulatlanságát illetően nem lehet.

Ne feledjük azonban: mindez csak az ingyenes politikai reklámokra vonatkozik. Fizetett politikai hirdetést továbbra is bármely médiumban közzé lehet tenni. Ezen a területen nem változik a választási eljárási törvény. Ahogyan a TI ezzel kapcsolatos komoly aggályai is változatlanok. Ez a szabályozás ugyanis zöld utat ad a kampánykorrupciónak. Magyarországon a kampányfinanszírozás rendszere átláthatatlan, egyedül az biztos, hogy a pártok nagyságrendekkel többet költenek, mint amennyit bevallanak. Az új választási eljárási törvénycsak ront ezen a helyzeten. Átláthatóság helyett drágaságot teremt és továbbra is megengedi, hogy a pártok tisztázatlan eredetű pénzeket ellenőrizetlenül használjanak a kampányaik során. Az Alkotmánybíróság kérését teljesítő kampányszabályozás így néz ki:

Az országos listát állító nagy pártok csak ellenszélben, a kormánypártok számára otthonos terepet jelentő közmédiában reklámozhatnak. Az itt rendelkezésre álló reklámidő keretet a kormánypártok által 9 évre választott Nemzeti Választási Bizottság osztja szét a pártok között. A közszolgálati politikai reklám ingyenes, ami jó, de mit sem ér, ha választási hirdetést pénzért is közzé lehet tenni.  Hogy a túlzott költekezés miatt ne kelljen magyarázkodniuk a pártoknak, az elektronikus médiumokban és a közterületi plakátokon még a hirdetési költségeket is el lehet rejteni. Arra sem kell figyelni, amire most még igen, nevezetesen, hogy jelöltenként elvileg csak egymilliót lehetne költeni. Ha nincsen kampányköltség plafon, hazudni sem kell. Ha még ez sem lenne elég: a választási kampányt ki lehet szervezni egy pártközeli civil szervezetnek. Az ilyen szervezetekre, egyesületekre végképp semmilyen kampánykorlátozás nem vonatkozik.

A politikai reklámok és a választási hirdetések ilyen egyenlőtlen feltételrendszere aláássa a politikai versengés tisztaságát. Ez a rendszer arra ösztönzi a pártokat, hogy kormányra jutva állami megbízások, közpénzek odaítélésével jutalmazzák a hatalomra jutásukat illegálisan finanszírozókat. Így a korrupció újratermelődésének ördögi köre a végtelenségig továbbfolyik.

Ennyit a kampányszabályokról. Van azonban az új választási eljárási törvényben ennél veszélyesebb csapda is. Ez a választói névjegyzékek nyilvánossága. Előttünk ismeretlen okok miatt a kormánytöbbség nem észlelte, hogy az Alkotmánybíróság a regisztráció Alaptörvénybe foglalására is felkérte, hiszen a választási eljárási törvény erre vonatkozó rendelkezéseit is megsemmisítette. Így az új választási rendszerben a Magyarországon lakóhellyel rendelkező választóknak továbbra sem fog kelleni feliratkozniuk a központi névjegyzékbe. Akinek azonban nincsen magyarországi lakcíme, más elbírálás alá esik. Ebbe a körbe tartoznak mindenekelőtt a szomszédos országokban élő, 2010. augusztus 20. óta kedvezménnyel honosított magyar állampolgárok. Meg a külföldön dolgozó, egyébként Magyarországon akár lakóhellyel is rendelkező állampolgárok. Ők vagy levélben, vagy az adott országban működő magyar külképviseleten szavazhatnak. Ehhez előzetesen regisztráltatniuk kell magukat, vagy a levélben szavazók, vagy a külképviseleten szavazók névjegyzékébe iratkozhatnak fel. Az új választási eljárási törvény azonban ezeket a névjegyzékeket gondosan elzárja a nyilvánosság elől.

A parlamenti végszavazásra váró szabályozás értelmében az egyébként nyilvános szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleten és a levélben szavazók adatait. A külhoni magyar állampolgárok szavazói névjegyzékét a Nemzeti Választási Iroda kezeli. Ennek az új hivatalnak az elnökét a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki a miniszterelnök javaslatára. Tehát független lesz és minden befolyástól mentes.

Bár nem látunk rémeket és nem hiszünk az összeesküvés elméletekben, abban azonban biztosak vagyunk, hogy titkos névjegyzékek alapján nincsenek tiszta választások. Az új választási eljárási törvény alapján nem lehet előre megmondani, hogy hány külhoni magyar állampolgár regisztráltatja magát és válik ezáltal tényleges szavazópolgárrá. Azt sem lehet tudni ezáltal, hogy összesen hány levélben érkező és mennyi a külképviseleteken leadott szavazatra kell számítani. Így akár az is előfordulhat, hogy egy a jelenlegi kormánytöbbséghez lojálissá tett Nemzeti Választási Iroda választási csalást követ el. A névjegyzékek titkossága esetén ugyanis nincsen senki, aki ellenőrizhetné, hogy a Nemzeti Választási Iroda által megállapított, levélben, illetve a külképviseleteken leadott szavazatok mögött volt-e tényleges választói aktivitás. Akár a külhoni magyar állampolgárok számával megegyező számú külhoni szavazat is előkerülhetne a titkos névjegyzékek alapján.

Szólj hozzá

You must be logged in to post a comment.