Hírek

A rendszerváltás óta eltelt időszak kudarca, hogy 2009 végén korrupcióellenes intézkedésekről, és a sajtóban hetente megjelenő korrupciós ügyekről szól a közélet – mondta Bajnai Gordon kormányfő azon a beszélgetésen, amely a Képmutatásban résztvevő médiumok munkatársaival zajlott a korrupcióellenes világnap alkalmából.

 

 

Hamarosan tárgyalja az országgyűlés azt a kormány által benyújtott antikorrupciós csomagot, amely több törvény módosításával szolgálná a közélet megtisztítását. A csomag egyik legfontosabb intézkedése, hogy létrehozná egy Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatalt, amely bármilyen bejelentés alapján, állami szerv jelzése vagy akár sajtóhírek alapján is vizsgálódhatna. A hivatal a tervek szerint már 2010. március 1-étől működne.

 

A Képmutatásban résztvevő újságírók - Kósa András a Hírszerzőtől, Házi Péter a Pannon Lapok Társaságától, és Hevesi Flóra a Magyar Televízió Szempont című műsorától - a változások részleteiről faggatták a csomagot benyújtó miniszterelnököt.

 

 

Van több hatóság, amelynek már így is az a dolga, hogy a korrupció letörésén működjön, elég az APEH-re, vagy a Gazdasági Versenyhivatalra gondolni. Nem jelent felesleges párhuzamosságot egy olyan új intézmény, mint a tervezett Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal?

 

A gyakorlat és a nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy szükség van arra, hogy valakik célzottan a közélet ilyen irányú megtisztításával foglalkozzanak, de itt nem egy új intézményről beszélünk, hanem egy meglévő hivatal átalakításáról. Ma senkinek nem főfeladata a korrupciós ügyek vizsgálata. Egyes szervezetek más fő feladataik mellett foglalkoznak ezzel is, de nem ez az elsődleges profiluk. Éppen ezért alacsony a megindult vizsgálatok száma, miközben a hétköznapi tapasztalatunk az, hogy az ilyen bűncselekményből jóval több van, kicsiben és nagyban. Most lesz egy hivatal, amin számon lehet kérni, hogy egy adott évben hány ilyen ügyet tárt fel. Persze azt is látni kell, hogy a korrupció jogilag gyakran nehezen megfogható. Eddig mindig azt próbáltuk elkapni, aki magában a korrupcióban részes. Az, amit most a kormány javasol, másik oldalról közelíti meg a problémát. Azt próbáljuk büntetni, aki egy lehetséges korrupció miatt jogosulatlan előnyhöz jut, és onnan felgöngyölíteni a szálakat. A jogosulatlan előnyhöz jutás pedig hosszú távon mérhető.

 

Hogy védik majd a bejelentőket?

 

A leggyakrabban a munkahelyén tapasztalhat bárki korrupciót, de aztán az eseteket mégsem jelentik, mert attól félnek, retorziók érhetik őket. Az általunk előterjesztett szabályozás jogi védelmet ad ez ellen, de ha esetleg az illetőt emiatt mégis kirúgják, pénzügyi segítséget is nyújt. Ráadásul érdekeltté is tesz mindenkit a korrupció feltárásában, hiszen az állam által visszaszerzett pénz 10 százaléka a bejelentőt illetné.

 

Mikor tekinti eredményesnek a hivatal működését?

 

Akkor, ha az elején rengeteg ügyet feltár, ami nyilván sokkoló lehet, de aztán évek múlva egyre kevesebbet, mert ez azt mutatja majd, hogy a hivatal felállítása elriasztotta a szereplőket a korrupciótól, az embereket pedig arra bátorítja, jelezzék, ha tisztességtelen dolgot látnak. Az a nagy baj a korrupcióval, hogy ahhoz, hogy valaki tízmillió forintot zsebre tegyen, sokszor milliárdos nagyságrendben kell rossz döntéseket hozni. Aminek az egész ország megissza a levét: az adott beruházás sokkal drágább lehet, vagy sokkal alacsonyabb műszaki színvonalhet el, ha egyáltalán elkészül. Magyarország csak akkor tud előre lépni gazdasági fejlődésben, életszínvonalban is, ha a mostani nem túl jó korrupciós helyezésünkön javítani tudunk, minél gyorsabban, minél többet.

 

Az MSZP több módosító indítványt is beadott a törvényhez, az új hivatal létszámát jelentősen megemelnék például. Nem tart attól, hogy felhígulnak majd a célok?

 

Nem tudok olyan módosításról a beterjesztettek között, amelyek a törvény alapvető céljait megkérdőjeleznék.

 

Nem tartja az elmúlt nyolc év kormányai kudarcának, hogy két ciklus után komoly korrupciós ügyek vannak napirenden, ez lesz a választási kampány egyik fő témája, és most kell új intézkedéseket hozni a korrupció letörésére?

 

Ha ezt a nyolc évet kell értékelni, vagy ha a teljes húsz évet, mindkét vonatkozásban kudarcnak tartom azt, amit Magyarország elért ezen a területen. Én azért tudok felelősséget vállalni, amit én csináltam. Az Uniós pénzek felhasználásánál már régen alkalmazzuk a korrupcióellenes módszereket. Az Anti Lop portál, amin gyanús eseteket lehet jelenteni, azóta is működik, ötszáz bejelentés érkezett mostanáig és öt feljelentés született ezek közül. Jó néhány ügyben pedig maga az ügynökség volt a leleplező. Ezen kívül a döntési folyamatba civileket vontunk be, automatikus pályázatokat vezettünk be, ahol nem lehet csalni. De nem hiszem azt, hogy csak jogalkotással, törvényi szabályozással mindent meg lehet oldani. Ez kereteket teremt, de az is kell, hogy a polgárok korrupcióval kapcsolatos hozzáállása is változzon. A politikai elitnek pedig példát kell mutatnia. Ebből a szempontból sajnálom, hogy a pártfinanszírozás reformjáról nem sikerült megegyezni.

 

 

Az interjú teljes szövegét a Hírszerzőn olvashatja.